Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Donáth Ferenc: A magyar szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának vázlatos története 1949—1970

(1966—1970) valamivel több mint egyharmadával nőtt. Ennél is gyorsabban emelkedett a tagok munkautáni jövedelme. Az 1966. évi 1180 Ft-os havi átlag 1970-ben 1680 Ft-ot tesz ki. A növekedés üteme gyorsabb volt, mint a társadalom más rétegeinél, s ennek következtében a parasztok egy főre jutó havi jövedelme (a háztájiból eredővel együtt) az időszak végén elérte a munkásokét. Mivel pedig a parasztok az iparban csak mint segéd —, legfeljebb betanított munkásként találhatnak keresetre (a szakmát tanuló paraszt származású fiataloktól most eltekintünk), az ipari kereset nagy vonzása a felnőtt paraszt nemzedékre erősen lecsökkent, a jövedelmek kiegyenlítődése következtében. Ez a körülmény gyorsan éreztette hatását. A közös gazdaság munkaerő ellátottsága megjavult, a munkafegyelem megszilárdult, a termelés és a gazdálkodás színvonala nem utolsó sorban ennek következtében emelkedett. Megváltozott illetve változóban van a háztáji gazdaság kapcsolata a közös gazdasághoz. Erősödnek termelési és értékesítési kapcsolatai a közös gazdasággal oly módon, hogy egyre inkább beilleszkedik annak gazdálkodásába. Ezt a változást előmozdította a pénzbeni munkabér és növekvő kereset, a tsz-tagok szociális biztosításának bevezetése és az a körülmény, hogy a szövetkezeti panasztok az önállóságot nyert és fejlődő szövetkezeti gazdaságot kedvezőbben ítélik meg egyéni sorsuk szemszögéből. Ennek következtében megszűnőben van a háztáji gazdaságnak az a korábban domináló vonása, hogy szembeállt és konkurrált a közös gazdasággal, mindenekelőtt a tsz-család munkaerejének hasznosítása, mind pedig bizonyos termékek feldolgozása, értékesítése terén. A reform után erősödik az a tendencia, hogy a háztáji gazdaság mint a nagyüzem sajátos üzemága integrálódik a termelőszövetkezet termelésébe és értékesítésébe. Ennek — a több tekintetben jelentős folyamatnak — előfeltétele volt a közös gazdaság fellendülése, a tsz-vezetés pozíciójának megerősödése, így vált lehetségessé, hogy az adminisztrációs intézkedéseket a kis- ás nagyüzem érdekének ésszerűbb egyeztetésével váltották fel a termelés technikai fejlettségének és más gazdasági szempontok szem előtt tartásával. A háztáji termelés egyenlőre stabilitást mutat. A marhatartás tartós visszaesése ellenére a gazdaságokban megtermelt érték nem csökkent. Egyelőre változatlan a mezőgazdasági termelésben elfoglalt helye. Ám a közös gazdaság helyzetének erősödését tükrözi, hogy a tsz-tag jövedelmében a háztáji jövedelem csökkenő tendenciájú, amiben az adóztatásnak is szerepe van.