Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Donáth Ferenc: A magyar szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának vázlatos története 1949—1970

A háztáji gazdaságok területének és állatállományának aránya Háztáji gazdaságok: 1958 1959 1960 1961 1962 szántóterülete a közös és háztáji szántó %-ában (május 31-ig) 9,2 10,8 13,2 14,1 13,1 szőlőterülete a közös és háztáji szőlő %-ában (május 31) 25,4 55,7 52,9* 51.0* 50,l

:i szarvasmarha-állománya a közös és háztáji szarvasmarha-állomány %-ában (március) 35,6 53,6 62,2 58,1 52,2 sertésállománya a közös és háztáji sertésállomány %-ában (március) 56,0 75,3 78,0 67,6 60,3 Említsük még meg, hogy a háztáji gazdaságokból került ki a mezőgazdaságban megtermelt nemzeti jövedelem egyharmada, s ez az arány emelkedő tendenciát mutatott. A technika és a tudomány a nagyüzemet segíti 1963-ban a termelőszövetkezeteik termelésének bruttó értéke erőteljesebben megemelkedett. A szövetkezeti gazdálkodás pályája emelkedni kezd, ismét csak több tényező együttes hatásának eredményeként. Közöttük a technika és a tudomány vívmányainak fokozottabb felhasználása hatott különösen kedvezően, helyes állami intézkedések eredményeképpen. A közös gazdaságok gépesítése ugrásszerűen nőtt. összefoglalóan ezt fejezi ki a 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó gépekkel helyettesítet munkanapok számának az előző évhez képest több mint egyharmados növekedése. 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó gépekkel helyettesített összes munkanapok száma a mezőgazdasági tsz-ekben 1962 731 1963 983 1964 1011 1965 997 * Nem tartalmazza a közös gazdaságokból művelésre átvett területet. 50