Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton

a) Az állóeszközök létesítésével kapcsolatos beruházási állami támogatás b) Hosszúlejáratú hiteltörlés 1966-ban c) Üzemviteli állami támogatás tizenegy év alatt összesen : A támogatás fenti összegével szemben a termelőszövetkezet tényleges árbevétele a tizenegy év alatt 239 841 ezer forintot tett ki, ami azt jelenti, hogy az állami költségvetés hozzájárulása az összes üzemi árbevételnek 14,1%-a volt. A költségvetési hozzájáruláson belül az egyes címek alapján a következők szerint oszlott meg a kereken 34 millió forint: beruházási támogatás 6,1% 43,4% hitelelengedés 4,9% 34,2% üzemviteli támogatás 3,1%) 22,4% együtt: 14,1% 100,0%

_ Az állami támogatásból tehát összegszerűségét és arányát tekintve a legjelentősebb volt a beruházási állami támogatás, majd az eladósodás megakadályozását szolgáló hitelelengedés. Mindez az üzemviteli támogatással együtt a bruttó árbevétel 14,1%-át tette ki a tizenégy év átlagában. Figyelembe véve az elismert mezőgazdasági árollót, mely szerint a mezőgazdasági árak átlagosan mintegy 17%-kal voltak a vizsgált időszakban az eszmei érték alatt, ugyanakkor az ipari árak mintegy 6%-kal haladták azt meg, megállapíthatjuk, hogy a Közös Üt Termelőszövetkezet lényegesen kisebb hozzájárulást kapott a költségvetéstől eszközeinek létrehozására, a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére, kialakítására, végrehajtására, több gyenge eredménnyel gazdálkodó termelőszövetkezet megszilárdítására, mint amennyivel a maga részéről hozzájárult a népgazdaság fejlődéséhez. 4. A bruttó jövedelem alakulása 14 656 000 Ft 11 524 000 Ft 8 074 212 Ft 33 734 212 Ft A halmozott termelési érték, a termelési költségek és a mindenkori üzemviteli állami támogatás határozzák meg a termelőszövetkezet rendelkezésére álló bruttó jövedelem nagyságát. Ennek mértéke a Közös Üt Termelőszövetkezetben nem alakult egyenletesen, azt számos tényező befolyásolta. Az abszolút adatok mellett az összehasonlíthatóság érdekében itt is bemutatjuk a szántóegységre jutó mutatót is (33. táblázat). A szántóegységre számított bruttó jövedelem meglepően változó képet mutat. Az alakulás évétől kezdve 1962-ig töretlen volt a fejlődés, amit azonban olyan visszaesés követett, amiből a termelőszövetkezet csak 1966ban tudott kilábalni és ismét megközelíteni a korábban már elért ered-