Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Donáth Ferenc: A magyar szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának vázlatos története 1949—1970

A pályát előbb ötesztendős szakaszokban vizsgáljuk, s egyenlőre nem követjük a politikai fordulatok alakította tagoltságát. A mezőgazdasági termékek bruttó és nettó termelésének indexe. (Összehasonlító áron) Bruttó termelés Évek átlaga Növény- ÁllatÖsszesen Nettó termelés tenyésztés termelés 1951—1955. évek átlaga = 100 1956—1960 105 121 111 102 1961—1965 109 136 119 100 1966—1970 126 155 138 108 A mércéül szolgáló öt esztendőről (1951—1955) mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy termelése alatta maradt valamivel a háború előttinek, s azt is, hogy ebben az időszakban (és a következőben is még) túlsúlyban voltak a nagyon kedvezőtlen körülmények között termelő kisüzemek. A pálya igazán 1965 után az utolsó időszakban kezd emelkedni, miután kialakultak és stabilizálódtak a szövetkezeti nagyüzemi keretek. Tegyük hozzá még: az emelkedés fokáról igazabb képet kapunk, ha nem a változatlan tulajdonviszonyok és társadalmi megrázkódtatások nélkül fejlődő nyugat-európai mezőgazdaságok második világháború utáni felfutásához hasonlítjuk a magyar mezőgazdaság fejlődését, hanem egyenlőre csak a pálya korábbi szakaszaihoz. Az utóbbi évtized teljesítményeinek méltánylásához említsük meg azt a lényeges körülményt is, hogy a fenti termésnövekedést az utolsó ötévben a háború előttihez (1938) méri en, közel 1,4 millió kat. holddal kevesebb művelés alatt álló területen, 1950-hez képest mintegy 800 000-rel kevesebb mezőgazdasági aktív kereső termelte meg. Ezek a tények a munkaés a területi termelékenység figyelemre méltó növekedését tanúsítják. Karakterisztikus vonása a magyar nagyüzemi mezőgazdaság kialakulási folyamatának, hogy a gépi vonóerő már úgyszólván teljesen kiszorította az állati vonóerőt, amelyen a háború utáni kisüzemi mezőgazdaság, sőt a magyar nagybirtok gazdálkodása is nyugodott. A gépi vonóerő az összes vonóerőnek 50.2%-a 1960-ban, 74,7%-a 1965-ben és 82,6%-a 1969ben. Emelkedik a múltban nehéz vagy sok munkát igénylő munkanemek gépesítési színvonala. A gabonabetakarítás gépesítési foka a szövetkezeti közös gazdaságokban már 1969-ben 98,6%, a burgonya kiszedése 61%, a cukorrépa kiszedése 69,5%, a kukoricacső betakarítása még csak 21,2%, de már a kukoricaszár-betakarítása 79,3 százalék. Az elmúlt évtizedben a kézi munka szerepét és jelentőségét nemcsak a gépesítés csökkentette, hanem a kemizálás is. Több növény termelési technológiájának forradalmi változását hozták a vegyszeres gyomirtószerek. A műtrágyahasználat növekedése, és az új, bőven termő fajták bevezetése fontos tényezői a nagyüzemi fejlődésnek.