Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton

A TERMELÉS SZERKEZETE ÉS SZÍNVONALA Az eddigiek azt igazolták, hogy a termelőszövetkezet fejlődése során a termelőszövetkezet alakulására két tényező hatott. Az egyik a tudatos, tervszerű fejlesztés volt, amely 1965-ig csak mérsékelten érvényesülhetett, a másik pedig az az adottság, ami az egyesülések során jött létre a csatlakozó termelőszövetkezetek által hozott feltételek alapján. Tekintettel arra, hogy általában gyengébb gazdálkodási eredményt elért, kisebb eszközállománnyal rendelkező, szervezetileg is többnyire problematikus gazdaságok csatlakoztak, rendkívül nehéz — különösen az első öt évben — a tudatos fejlesztés és szakosítás jellemzőit a statisztikai adatok segítségével fellelni. Hasonló a helyzet a termelés színvonalának vizsgálatánál is. Hiába növekedett a növénytermelésben a termésátlag a már kialakult és rendben tartott táblákon, ha állandóan újabb, rosszabb termőképességű és elhanyagolt területeken kellett ugyanezt a terméseredményt elérni, hogy az átlagot legalább tartani tudják, és az ne romoljék. Ugyanez volt a helyzet az állattenyésztés területén is. Viszonylag kedvező minőségű, jó teljesítő képességű állománnyal indult a belvárdgyulai termelőszövetkezet, amit azonban állandóan hígított, tenyésztési és termelési nézőpontból egyaránt rontott a csatlakozó gazdaságok állománya. Az értékelés során ezt mindig szem előtt kell tartani és ennek figyelembevételével szabad csak az adatokat mérlegelni. 1. A művelési ágak összetétele A termelőszövetkezet közös művelés alatt álló területének művelésiágösszetétele az egyes periódusokban nem döntő jelentőségű, mégis számottevő változáson ment át. A tendenciát jól jellemzi a közös művelés alatt álló összterület és annak szántóegységben kifejezett nagyságának aránya (18. táblázat). A termelőszövetkezet megalakulásakor a községi terület egészét a termelőszövetkezet használatába vették, és csak a köteles háztáji terület volt ez alól kivétel. Az egyesülések kezdeti időszakában ez a folyamat foly-