Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton

gazdaság felszámolására. Joggal vélték, hogy kisüzemi módszerrel jobb eredményt érhetnek el saját kisparaszti gazdaságukban, ahol minden energiájukat a termelésre összpontosíthatják, mint a termelőszövetkezetben, ahol ugyancsak kisüzemi módszerekkel dolgoztak, de idejük és energiájuk tekintélyes hányadát emésztette fel a termelő munka helyett csak vitákat és nézeteltérést provokáló, az ésszerű munka megszervezésére és irányítására képtelen vezetés. 6. A termelőszövetkezet megalakulása, a aazdasáa életének második és harmadik neriódusa A belvárdgyulai Közös Űt Termelőszövetkezetet 1958 nyarán kezdték szervezni, és 1958. augusztus 1-én alakult meg. A termelőszövetkezet megalakulásának körülménvei sok tekintetben eltértek az átlaeos viszonyoktól. Jellemző mindjárt a megalakulás időpontja. A közös gazdálkodás nem az egyéni gazdálkodók egyéni koncepciója alapján kialakított vetésterületen indult meg, hanem az őszi munkákat a helyzet adta lehetőség határain belül már a nagyüzemi termelésszerkezet tervszerű kialakításának szem előtt tartásával igyekeztek elvégezni. A község lakossága a korábbi rossz tapasztalatok miatt ugyan kezdetben tartózkodást mutatott, de a szervezéssel szemben nem volt jellegzetes az ország nagyobb részén tapasztalt ellenállás. A belépési nyilatkozatot a község egész lakossága aláírta. A kezdeti tartózkodást itt nem az egyéni tulajdonról való lemondás, a „magam ura" elv feladása vagy az újtól való félelem okozta, hanem a korábbi vezetőkkel szerzett rossz tapasztalat, az egymástól való félelem sugallta. Ezek legyőzése nem jelentett nagy akadályt a szervező párt és tanácsi megbízottaknak. A termelőszövetkezet 140 parasztgazdaságból alakult, melyből 7 család föld nélküli. 30 család kisparaszti, 80 család középparaszti, 23 család kulák volt. A termelőszövetkezet választott vezetősége a szegény- és a kisparaszti rétegekből került ki. Az elnök személye külön említést érdemel. A partes tanácsi szervek egyértelműen Fischer Ferenc ajánlása mellett törtek lándzsát, aki a községben született, és részben ott, részben a környéken már hosszú ideje tevékenykedett a közigazgatásban. A termelőszövetkezet vezetésére középfokú szakmai képzettsége is alkalmassá tette. A köz-