Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)
Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton
A TERMÉSZETFÖLDRAJZI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZET Baranya megye hazánk egyik legváltozatosabb területe, ahol tájról tájra haladva gyorsan változik a gazdasági szerkezete is"\ Bánya- és iparvidékek, gyümölcs- és szőlőtermelésre specializált területek, rét- és legelőgazdálkodásra, alapozott szarvasmarhatartás, kiterjedt takarmánygabonatermelésre épített sertés- és baromfitartás, zöldségtermelő területek váltják egymást. Természeti adottságai, relatív nyersanyaggazdagsága, történelmi hagyományai, kulturális fejlettsége következtében ma az ország dinamikusan fejlődő területei közé tartozik. 1. Természetföldrajzi környezet A terület éghajlatában a kontinentális jelleg keveredik az óceáni és a földközi-tengeri klímahatásokkal, ami a kontinentális jelleg csökkenésében jut érvényre. Kedvezőbbek a csapadékviszonyok, egyenletesebb a csapadék alakulása, hosszabb a tenyészidőszak, kedvezőbb a hőmérséklet alakulása és a napsugárzás időtartama. A csapadék általában eléri a 600 mm-t, de gyakori a 700—730 mm évi csapadékmennyiség is. Az évi csapadékmennyiség 50 éves átlaga 663 mm, a tenyészidőszak csapadékának 75%-os valószínűségi értéke 312 mm. A mediterrán klímahatásnak tulajdonítható, hogy a május—június csapadékmaximuma mellett ősszel egy másodlagos csapadékmaximum is jelentkezik. A Kisalföld és a Délnyugat-Dunántúl mellett hazánknak c:en a részén a legmérsékeltebb és legkiegyenlítettebb a hőmérséklet. A Mecsek hegység bizonyos fokig éghajlati választóvonalat alkot, amennyiben védi a tőle délre fekvő területeket az északi széltől, és ezzel is hozzájárul a sajátos éghajlati viszonyok kialakulásához. Ez teszi lehetővé bizonyos mértékig félmediterrán vonásokat is felmutató mezőgazdasági termelést. A 5 Bernát T. (szerk.) : Magyarország gazdaságföldrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969.