Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton

TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS 1. A terület fejlődése a honfoglalás után A honfoglaláskor a Duna—Dráva szögét is, így Baranya megye területét is, a Botond törzs szállta meg

1

. A központi hatalom megerősödésével, a közigazgatás megszervezésével egyidejűleg kialakultak a királyi várispánságok, ezeken belül a királyi birtokközpontok. Ilyen birtokközpont volt már a XIII. században kisebb erődítménnyel Bélavár (Belvárd) is. Egyes szerzők

2 szerint IV. Béla király fiának, Béla hercegnek köszönheti létét. Más szerzők

:i szerint feltehetően a XII—XIII. század fordulóján elinduló nagy birtokadományozások során szerezte a Győr nemzetség — többek között — a Kéménd-Gyula környéki uradalmat. Ez a forrás sem zárja azonban ki, hogy Bélavár település és erődítmény esetleg csak a tatárjárást követő országépítés során jött volna létre. A különböző írott emlékek a falut és erődítményt kissé eltérően Bélavár, Bélvárad, Belawar, Bel Warad néven említik. Ugyancsak a Győr nemzetségbeli Övári Konrád és utódai birtoka volt Gyula (Jula, Yula, Kis Gyulád) is. A hatalomért és a birtoklásért folytatott harc ezt a területet sem kerülte el. Lőrinc nádor fia Kemény 1285-ben, majd 1296-ban rombolta le és rabolta ki Gyulát, és az írásos emlékek szerint Konrád fiának, Jakabnak több vallon jobbágyát megölte. Később Héder nembeli Henrik fia János foglalta el Bélavárt és Gyulát, de a király 1316-ban visszaadta azokat Jakab fiainak. Manusturus Miklós fia János 1321-ben mindkét falut lerombolta. A kis települések és erődítmények helyreállításához nem volt szükség sok időre, így ezek a hatalomért és a birtoklásért való vetélkedés közben 1 Kolta János szerk. : Baranya. A Baranva megyei Idegenforgalmi Hivatal Kiadása, Pécs, 1958. - Németh Béla: Történeti adatok Baranya megye múltjából. Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai RT., Pécs, 1900. 3 Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza Budapest, 1963.