Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

4. A termelés szerkezete Az átszervezés befejezésekor kitűzött célt — nevezetesen a termelési struktúrában az állattenyésztés arányának a növekedését — sikerült elérni. Erre utal, hogy az időszak elején a bruttó termelési értéknek csupán 1/7-e, 1962—1964 között mintegy l/4-e, 1965-ben pedig — a növénytermesztés eredményeinek csökkenésével egyidejűleg — mintegy 42%-a származik az állattenyésztésből. Még érdekesebb képet kapunk a két fő ágazat arányáról az árbevétel alapján, ami már az értékesítési viszonyokat is tükrözi. Az árbevétel adatai folyóáron szerepelnek, tehát magukban foglalják az árváltozásokból adódó eltéréseket is. 1961 1962 1963 1964 1965 Összes árbevétel, 1000 Ft 7 503 10 470 12 087 9 466 12 298 Növénytermelés árbevétele, 100 Ft 5 623 69 020 7 416 5 626 5 014 Állattenyésztés árbevétele, 1000 Ft 1 465 3 255 3 557 3 053 6 091 Árbevétel aránya, %: növénytermesztés 74,9 66,1 61,4 59,4 40,8 állattenyésztés 19,5 31,1 29,4 32,2 49,5 egyéb 5,6 2,8 9,2 8,4 9,7 A termelési szerkezet egészét tekintve a sokoldalúság, a speciallzáció teljes hiánya jellemző. A szántóföldi növénytermesztésben évente 28—35féle növénnyel foglalkoznak. Az állattenyésztés fejlődését ugyan követi a határozottabb takarmánytermelési irány, de a takarmánytermő terület aránya még az időszak végén is csupán 40% körül alakul, amikor a szövetkezetek átlagában országosan már a szántó 50%-át meghaladja a takarmányok vetésterülete. Természetesen itt azzal is számolni kell, hogy a megtermelt takarmánynak így is nagyobb hányada jut a háztáji gazdaságokba, mint a szövetkezetek átlagában. A közös állományt pedig — a gyenge kukoricatermő évek kisebb abrakellátási problémájától eltekintve — a megtermelt takarmány megmaradó része kielégíti. Az összes közös szántóterületnek általában 1/4-ét foglalja el a kenyérgabona, 18—20%-át a takarmánygabonák és a kukorica, 12—14%-át teszi ki az ipari növények és a burgonya vetésterületi aránya. A fennmaradó területen különböző szálas- és lédústakarmányokat, zöldségféléket stb. termesztenek. Igen érdekes a kukorica és a takarmánygabonák azonos aránya (általában 10—10% körül). A kukorica ugyanis a legtöbb évben kevesebb 15 225