Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

fal megrongálódott, a tetőszerkezet faanyaga elrohadt. Az állomány áttelelése ebben az istállóban a jelenlegi állapotban nem lehetséges." ,,A 26 fh.-es növ. istálló amióta a tsz kezelésében van, nem volt tatarozva, elhanyagolt állapotban van." ,,A 300 fh.-es juhhodály tetőzete szalma, beázott, faanyaga elrohadt." „Takarmánykamra építményét kívül-belül tatarozni kell". „A sertésfiaztató állapota sem felel meg a követelményeknek. Az istállóhoz tartozó takarmányraktárak állapota sem kielégítő, tatarozásra szorulnak. Ezekben tárolják a gondozók a részükre kiadott abraktakarmányokat. A közgyűlés utasítja a vezetőséget, hogy a szükséges tatarozásra 180—-200 m/Ft összegben, a rendelkezésre álló keretben az MNB-től igényelje meg a középlejáratú hitelt. A tatarozási munkákat a saját építőbrigáddal végeztesse el, a ráfordított munka értékét mintegy 50—60 m/Ft-ot számolják el majd saját erőből végzett beruházásnak." „Pénzügyi fedezet biztosítása után a tatarozási munkákat az építőbrigád azonnal kezdje meg, hogy az állatok elhelyezése ne ütközzön akadályba." Az állattenyésztésben a gépesítés — a takarmány-előkészítés egyszerű gépeit kivéve — megoldatlan, s az épületek nem is alkalmasak erre. A dolgozók munkája így nehéz, s a tagok nem is szívesen vállalják. Egyik jegyzőkönyv tanúsága szerint „egy állatgondozó bejelenti, hogy ő jelenleg 70 szarvasmarhát gondoz, s nem bírja tovább egyedül." A növénytermesztésben a gépesítés alacsony fokából adódó problémákat élezik a munkagép-ellátottság hiányosságai, a gépek gyakori meghibásodása. Hiányzik a sokoldalúan használható és munkagépekkel ellátott eszközhordó traktor, amelyet 1960-ban megvásárolnak (RS—09). de kihasználni nem tudják megfelelően. A szemelvények is bizonyítják, hogy a jelentős fejlődést elért szövetkezet igen sok problémával küzd az első időszakban, amikor még nincs igazán nagyüzem, de a keret alkalmas arra, hogy az emberek megéljenek rajta. A nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges termelőerők szűkösek, s köztük a legfontosabb, az ember, a szövetkezeti tag sem teljes egészében alkalmas arra, hogy a szocialista szövetkezet biztos faktora és mozgatója legyen. A termelési viszonyok oldaláról pedig a legnagyobb gondot éppen az ember, a szövetkezeti tag jelenti saját, a közös, a magántulajdon és a közös gazdaság közötti ellentmondás minden bizonytalanságával és problémájával, ezek minden (szervezési, munkafegyelmi, stb.) hatásával. 14* 211