Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: A Makói „Űttörő" Termelőszövetkezet története

Mindezek eredményeként a tagok nem, vagy csak kevéssé érezték meg jövedelmük ingadozásában a szövetkezet gazdasági nehézségeit, kivéve az 1966-os esztendőt, amikor a részesedés is nagyon lecsökkent. A 31. táblázat adatai szerint a tagok részesedésének alakulása jellegében követi ugyan a bruttó jövedelem ingadozását, de sokkal kedvezőbb színvonalon, és így a vizsgált 5 esztendő átlagában végül is 20 049 Ft-ot tesz ki az 1 dolgozó tagra jutó részesedés, de 1968—69-ben 20 000 Ft-ot keresett a tagság 20%-a, és 25—30%-ának 30 000 Ft fölött volt a közösből származó jövedelme. Ennek ellenére a vizsgált időszakban igen sokan elmentek a termelőszövetkezettől. Igaz, jöttek is, de ez is csak a jövő-menők számát növelte, s így 1965 és 1969 között 329 fővel csökkent a taglétszám. Ez persze önmagában még nem volna baj, hiszen egyrészt a gépesítéssel és a kalászosok térhódításával úgyis kevesebb kézi erőre volt szükség, másrészt pedig így lehetett lényegében változatlan részesedési alappal növelni az 1 tagra jutó jövedelmet. A baj inkább ott mutatkozott, hogy az elszivárgók zöme a fiatalabb korosztályokhoz tartozott, és ily módon 1964től 1969-ig, — tehát öt esztendő alatt — kereken 10 évet öregedett a termelőszövetkezet tagsága, 14,3%-ról 23,7%-ra nőtt a nyugdíjasok és járadékosok aránya. 31. láblázat A szövetkezeti bruttó jövedelem és az 1 dolgozó tagra jutó részesedés változásainak mértéke Megnevezés 1935 1966 1937 1968 1969 Bruttó jövedelem 1000 Ft 30 481 25 355 28 291 33 592 30 324 % 100.0 83,1 92,8 110,0 93,4 1 dolgozó tagra jutó részesedés, Ft 17 754 14 214 17 876 26 139 24 263 % 100,0 80,3 100,6 147,0 136,8 Forrás: A termelőszövetkezet nyilvántartásai. Roppant érdekes, hogy bár a tagok közösből származó jövedelme valóban kedvezően alakult, a 60-as évek második felében mégsem javult, sőt romlott a munkafegyelem és a munkakedv, napirenden voltak a munkahelyi veszekedések, sőt verekedések, csökkent a közös tulajdon iránti tisztelet, és általában rossz volt a hangulat. A tagokkal beszélgetve szinte rögeszmeszerűen tér vissza bennük újra és újra az a meggyőződés, hogy már nem tudják, mi történik a termelőszövetkezetben, nélkülük döntenek és nem hallgatják meg őket. A pénz tehát — ezen a színvonalon — már