Lázár Vilmos szerk.: A földreform történelmi jelentősége (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 5. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, 1972)

Frank Ferenc: Az Emlékünnepség köszöntése

A földreform végrehajtása Békés megyében 1944 őszén megyénk az országban elsőként szabadult fel a hitleri fasizmus és csatlósainak igája alól. A Viharsarok népe a szovjet emberek sokoldalú, elvtársi támogatásával, az illegalitásban megedződött kommunisták vezetésével, a haladó erők összefogásával elindult az új élet útján. Az első hónapban 28, 1944 végére pedig már 49 községben és városban működött a Magyar Kommunista Párt, s tudtul adta, hogy itt az ideje egy radikális földosztás azonnali előkészítésének és mielőbbi végrehajtásának. A Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt földreformot sürgető kezdeményezéseit a Viharsarok öntudatos, nincstelen földmunkásai és szegényparasztjai következetesen támogatták. Megyénkből 44 község, illetve város küldött földreformot követelő küldöttséget Debrecenbe az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz. Több helyen már a földreform-rendelet megjelenése előtt összeírták az igénylőket és megkezdték a nagybirtokok felosztását. E népmozgalomnak nagy szerepe volt abban, hogy a reakció nem tudta megakadályozni a földosztás gyors végrehajtását, s a nagybirtokrendszer végleges szétzúzását. A földreform-rendelet megjelenése után egy hónap alatt végbement az igénybe vett birtokok kimérése és birtokba adása, s ezzel örökre eldőlt a történelmi per. Békés megyében több mint 39 ezer szegényparaszt és cseléd részére 172 ezer hold földet osztottak ki, 15 ezren pedig házhelyhez jutottak. A földreform utat nyitott a szocialista fejlődéshez A földosztás után eltelt néhány év is bebizonyította, hogy a kisparaszti gazdálkodás nem életképes, s a továbblépés útja csak a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek megteremtése lehet. Büszkék vagyunk arra, hogy a Viharsarok parasztságának legjobbjai már 1944 végén és 1945 tavaszán megszervezték a közös gazdálkodást, s nemcsak a föld gyors kiosztásában, hanem a szocialista jövő megteremtésében is az élen jártak. Köztudott már, hogy az országban elsőnek a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az 1945-ben megalakult néhány úttörő-szövetkezetet többen követték, és 1948— 1949-től kezdve sorra alakultak a termelőszövetkezetek. A mozgalom fejlődése 1953-ban és 1956 őszén ugyan törést szenvedett, de a szövetkezeti mozgalom helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ellenforradalom leverése után a korábban feloszlott szövetkezetek jelentős része újjáalakult. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája eredményeként pedig 1959 és 1961 között hazánkban csaknem egy millió parasztcsalád lépett be a szövetkezetekbe, s ezzel a mezőgazdaságban is diadalmaskodott a gazdálkodás szocialista rendszere. A mezőgazdaság szocialista átszervezése dolgozó népünk történelmi jelentőségű győzelme, mely kihatott társadalmi és gazdasági életünk minden területére. Az átszervezéssel ismét új fejezet kezdődött a magyar mezőgazdaság történetében.