Lázár Vilmos szerk.: A földreform történelmi jelentősége (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 5. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, 1972)

Dr. Matolcsi János: A földhözjuttatottak szövetkezeti mozgalma

DT Matolcsi János A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK SZÖVETKEZETT MOZGALMA A magyar szövetkezeti mozgalom a felszabadulás előtt kapitalista típusú szövetkezetekből állott. Ezekben a szövetkezetekben a falu módosabb rétege tömörült. A megújhodási folyamat a földreform következtében kezdődött el s a földhözjuttatottak hatalmas tábora képezte azt a társadalmi erőt, amely a szövetkezetek korábban kialakult kereteit, ha aem is egyszerre, de fokozatos térhódítással szétrepesztette. A földműves szövetkezeti mozgalom kezdetei Az újgazdák szövetkezeti mozgalmának gazdasági alapját 1945-ben a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművesnép földhözjuttatásáról szóló 600-as rendelet vetette meg, mégpedig azzal, hogy kimondta: ,,Az igénybe vett birtokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gépeket és gazdasági épületeket, amennyiben azok szétosztása nem felel meg a termelés érdekének, a földhözjuttatottakból alakítandó földművesszövetkezet tulajdonába kell adni." A rendelet az igénybevett ingatlanon levő mezőgazdasági ipari üzemekről: malmokról, szeszfőzőkről, kenderfeldolgozó és egyéb üzemekről úgy intézkedett, hogy azok megváltás ellenében községi, állami, esetleg szövetkezeti tulajdonba mennek át. A rendelet megjelenése után kezdtek alakulni az első földművesszövetkezetek, de a mozgalom korántsem fejlődött olyan gyorsan, mint azt 25 év távlatából gondolni lehetne. A politikai harcokkal elfoglalt pártok akkor még nem sok figyelmet szenteltek ennek a mozgalomnak, részben mert lebecsülték, részben mert a régi vágású emberek féltek tőle, másrészt még a baloldali pártok is óvakodtak az olyan vádaskodásoktól, mintha nem lennének a magántulajdon szilárd hívei. A mozgalom mégis számíthatott a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a FÉKOSZ, majd az UFOSZ vezető köreinek támogatására, noha e pártok, illetve szervezetek vezetői, agrárpolitikusai igyekeztek elhatárolni magukat mindenféle kolhoz-jellegű mozgalomtól. A Magyar Kommu-