Lázár Vilmos szerk.: A földreform történelmi jelentősége (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 5. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, 1972)

Dr. Soós Gábor: A földreform 25. évfordulóján (megnyitó beszéd)

siklatni. A Szovjetunió felszabadító győzelme, a Magyar Kommunista Párt ereje, a haladó nemzeti erők összefogása és a munkásosztály által segített dolgozó parasztság tömegbázisa, a népi erők széles demokratizmusára helyezte a földreform végrehajtását. A megnyitó keretében a földreform politikai és társadalmi célkitűzését, erejét, eseményeit villanásszerűen lehet csak idézni. 1944. november végén került nyilvánosságra a Magyar Kommunista Párt programja, amely határozottan állást foglalt a földosztás mellett. A program szerint „A mezőgazdasági munkások és cselédek, a törpe- és kisbirtokosok, a magyar nép e legszámosabb és legszegényebb rétegének felemelésére, a magyar demokrácia alapjainak megszilárdítására a legrövidebb határidőn belül a földigénylők közreműködésével széleskörű földreformot kell végreha'tani..." Nem sokkal később, 1944. december 21-én elhangzott az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szózata, amely a földosztásról így nyilatkozott: „Földreformot akarunk! Földhöz juttatunk sok százezer földnélküli és szegényparasztot, hogy gyarapítsuk a magyar nemzeti erőt és évszázadokra megszilárdítsuk a demokratikus magyar államrendet." 1945. március 17-én alkotta meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány a földreformrendeletet. A földreform végrehajtását a földigenylők széleskörű közreműködése biztosította. A minden községben megalakult földigénylő bizottságokban tagként 30 ezren vettek részt a földigénylők közül. A földosztás során 650 000 család kapott földet. Nem volt egyetlen olyan község az országban, amelynek lakói közül ne részesültek volna földjuttatásban. Az ország mezőgazdasági területének 3,5 millió holdján sokmillió cövek jelezte a régi úri rend temetését, a nincstelen parasztság felemelkedésének első nagy történelmi lépcsőjét, a földhöz juttatást. Harc a földreform megvédéséért A vesztes erők, volt kizsákmányoló osztályok, kezdettől fogva megpróbálták akadályozni a földreformot. Ezért előrelátónak bizonyult a Magyar Kommunista Pártnak az az útmutatása, hogy a földigénylő bizottságok alakuljanak át az újonnan földhözjuttatottak érdekeit megóvó föld védő szervekké. A földhözjuttatott százezrek szilárdan megvetették lábukat a kiosztott földeken. Az egész országban visszhangzott a jelszó: „Földet vissza nem adunk!" A ceglédi új gazdák a régi urak tudomására hozták: „Aki a földhöz nyúl, meghal!" Elszántságukat azzal is jelezték, hogy többezres tömegben vonultak fel tiltakozni Budapestre. A föld megtartásáért vívott harcukban az új gazdák számíthattak az ipari munkások segítségére. A reakció elleni általános támadás segítette az új gazdák küzdelmét. A 24 évvel ezelőtti budapesti tüntetés a földosztás eredményeinek védelmét is szolgálta. A hatalmas tömegnyomás és a baloldali blokk pártjainak erőfeszítése végül is