Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Erdő- és vadgazdálkodás
lókkal szemben jelentős kedvezményhez jutottak, mindig jóval alacsonyabb áron vásárolták a fát. Jellemzésül mindössze két példát említenénk: amikor az 1860-as évek elején 2 Ft fölött járt a tűzifa ártarifa szerint megszabott ára, az 5000 métert felvásárló Schwarz Móric átlagosan 1,35—1,40 Ft-ért kapta meg annak méterét. 681 Az 1880-as években, amikor a tűzifaválaszték ára 3 Ft fölé emelkedett már, Luczenbacher Pál 1880-ban 10 000 méter tűzifát kerekítve 20 000 Ft-ért, azaz méterenként 2 Ft-os áron vett át az uradalomtól. Mivel a fatömeg jelentős nagy részét mindig a tűzifaválaszték tette ki, elégnek látszik, ha csupán a vonatkozó árak emelkedését mutatjuk be. Az 1860-as években métere átlagosan 2, az 1870-es évek elejétől már 2,8—3 s a századforduló táján pedig 3,5—4 forint, illetőleg 7—8 korona körüli átlagban kelt el 685 (63. táblázat). Századunk elején az ágfa eladási árát raka- táblázat. A tűzifaválaszték eladási ára sónként 3,4—4 koronában szabták meg. 686 Mivel a faárak a következő években is tovább emelkedtek, a szóban forgó 4—5 évtized alatt nagy általánosságban tehát mintegy megkétszerződtek, de mint láttuk, különösen magasra ment a szál- vagy szerszámfa ára. 687 A fát közvetlenül is árusító vidékerdészek azonban nem egy alkalommal fordultak árleszállítási kérelemmel az erdőhivatalhoz. A fakereslet hiánya miatt — jelentették — a megszabott árakon bajosan tudnánk túladni a rakásokban száz méterszámra felhalmozott fatömegen. 688 Máskor a szomszédos erdőgazdaságok alacsonyabb faárai — a konkurrencia-harc — kényszerítette átmeneti árleszállításra az erdészetet. 689 A kitermelés és az értékesítés csak igen ritkán állt egyensúlyban egymással. 1860-ban pl az 1857—59 között kitermelt és eladatlan tűzifa árát módosítani kellett 690 , 1865—1866-ban, amikor „in die Revieren der Herrschaft Gesztes des Holzverkauf sehr schlecht geht" s az erdei raktárakban 100 mé684. Schwartz Móric fafajoktól függően ölenként 5,7—5,8 Ft-os árat fizetett. Uo. I. E. 1. I. H. J. 6. p. 1862. 685. Luczenbacher Pál méterenként 1,76—2,2 Ft-os árban vásárolt 10 ezer métert. Uo. P. 188. IV. D. 2. 1880. sz. n. 686. Uo. P. 187. I. D. 1. a. 470/1900. 687. 1908. jan. 1-től a szálfa ára m 3-enként az alábbi volt: I/a. osztályú 34, I/b. oszt. 25, II. oszt. 19, III. oszt. 13. IV. oszt. 9 korona. Uo. I. E. 1. I. H. J. 241. p. 1908. 686. Uo. P. 187. I. D. 1. a. 39/1875; 106/1878. 889. Uo. 487/1873; 182/1875; 193/1881. 1873-ban közel 1 Ft, 1881-ben 10—20 fillér árleszállítást engedélyeztek. 690. Uo. I. E. 1. I. H. J. 3. p. 1860. Fafajta 1900. évi ártarifa Fafajta hasáb dorong tuskó Fafajta méterenként koronában Cser 8—9 6,8—7,6 6,0—6,8 Tölgy 6—8 6,0—7,0 5,2—6,4 Bükk, kevert és akác 7—8 6,0—7,0 5,6—6,4 Éger és nyír 5,6 5,0 4,4-^1,8 Hárs és fenyő 5,2—5, 4,8 4,0 Nyár 4,8 4,2 3,6—4,2
