Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)

A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok

fogjuk még — bármely aspektusból szemléljük is a századfordulót, mindenünnen az agrárfordulat nagy és széles köríve bontakozik elénk. A századforduló idején, ahogy az istállók száma szaporodott, s a férőhelykapacitás növekedett, mind nagyobb földterület került évente megtrágyázásra. Az egy-egy évben megtrágyázott terület 300—330 kh között ingadozott, s 1900-ban pl. kh-anként 215 q,'

J a következő évben viszont 277 q istállótrágyát terítettek szét.

76 A gazdaság szántóinak így mintegy 18—22%-a kapott szervestrágyát, az 1860-as és 1870-es évekhez viszonyítva tehát a megtrágyázott terület mintegy 40—50%-kal bővült. Ez az arány még viszonylagosan is jónak mondható: a sárvári uradalom gazdaságaiban ugyanekkor a szántóknak csupán csak 15,2%-ára,

77 a devecseri uradalomban néhány évvel később pedig a szántóknak 20%-ára került nem tudni kh-anként hány q istállótrágya.

78 Az öt évenként 200 q felett járó, tehát az egy-egy évre jutó 40—50 q-s trágyamennyiség elérte végre azt a szintet, amely a talajból elszívott termőerőt immáron rendszeresen és kielégítően tudta pótolni; a kezdetleges rabló- és extenzív gazdálkodás mélypontjáról elindulva a gazdaság lényegében most érkezett csak fel az intenzív termelés első lépcsőfokaira. A természetes úton visszaszármaztatott szerves anyagok szemmel láthatóan megemelték ugyan a gabonafélék terméshozamát, valójában azonban mégis a kapás- és takarmánynövények termesztését segítették elsősorban elő. Ahogy a fejlettebb talaj művelési eszközökkel lehetett csak megvetni e kényesebb növénykultúrák magágyát, termesztésük másfelől ugyanakkor megfelelő minőségű táperőt, szervestrágyát igényelt. Nem csoda hát, ha szeme lett a trágyának és a féltve őrzött „kincsek" közé került. A vértessomlói parasztok által az uradalomtól bérelt 18 hold földre a majki gazdaság juttatott időnként — szerződésben előírt módon —- istállótrágyát. Amikor 1907-ben a bérletük lejárt, az újabb szerződést csak e trágyázási kötelezettség vállalása nélkül lett volna hajlandó az uradalom velük megkötni, mivel a majki gazdaság „a saját üzeme fenntartásához szükséges trágyát is alig képes előállítani". Döntéséhez a tulajdonos mindenáron ragaszkodott.'

0 A szervestrágya a talajerő pótlásának kétségkívül — mindmáig — a legdöntőbb, de mégiscsak az egyik módja volt. A teljes (kémiai, fizikai és biológiai) hatású istállótrágyák mellett éppen korszakunk második felében jutnak mind nagyobb szerephez az ún. átmeneti (részben kémiai, részben biológiai) hatású zöldtrágyák és az egyoldalú (szinte csak kémiai) hatást kifejtő műtrágyák.

80 A múlt század vége felé már rangot adott egy-egy nagygazdaságnak, ha valamely műtrágyával bátrabban mert kísérletezni, használatuk az új század elején azután, főként a dunántúli részeken, egyre álta75. O. L. P. 188. IV. A. 2. 1901. sz. n. Paulini jelentése. 76. Uo. IV. N. 1902. sz. n. 77. Őfensége sárvári ... i. m. 6—30. p. 78. O. L. P. 187. I. D. 1. a. 156/1912. 79. Uo. I. E. 1. I. H. J. 472. p. 1907. 80. Hajas—Pogácsás: i. m. 119—120. p. 7 A csákvári uradalom 1870—1914 97