Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok
művelési feltételek mellett sokkal gyengébb, mondhatni: a talaj humusztartamával szinte megegyező arányban álló terméseredmények születtek. Sajnos csak a múlt század utolsó negyedében végrehajtott kataszteri felmérések tükrében tudjuk felvázolni e birtokegységek művelésági megoszlását, a korábbi évek viszonyait idevágó források híján nem ismerjük. A művelési ágak megoszlása ekkor a következő volt 8 (8. táblázat). A művelési ágak egymás közti arányában akadt ugyan kisebb-nagyobb eltérés a két gazdaság között, a legelők kivételével azonban a többi ágazatban mutatkozó különbség annyira jelentéktelen, hogy végső fokon figyelmen kívül hagyható. De a majki gazdaságban sem volt a valóságban ennyire alacsony a legelő részesedési aránya. A gazdaságot körös-körül övező uradalmi erdőségek tisztásaiból és az erdei legelőkből — amelyeknek területe kimutatásunkban természetszerűleg nem szerepelhet — rendszeresen használtak kisebb-nagyobb darabokat, s e kiegészítésekkel a legelő végül is bőségesen fedezte a gazdaság legelőszükségletét. A művelésági megoszlás arányai fejlett viszonyokra utalnak: a szántónak kb. 70 s a rét-legelőnek mintegy 30%-os térfoglalása eleve előnyös feltételeket teremtett a mezei gazdálkodáshoz (országos viszonylatban ez az arány 1895-ben 63—37%-os volt). 0 A kert, nádas és terméketlen földek kivételével a csákvári gazdaság földállománya ekkor 2347 (gazdálkodást azonban ténylegesen csak mintegy 2000 kh-on folytatott), a majkié 290 kh volt. A korabeli viszonyokat figyelembe véve a majki gazdaságot egészen kis, a csákvárit viszont kimondottan nagyméretű üzemegységnek kell tekinteni. 10 Valamennyi hazai nagyüzemben a falvakhoz és pusztákhoz kötődő birtokegységek nagyon is eltérő területi nagyságát — amely nálunk rendszerint azonos volt egy-egy üzemegység területével — lényegében véve 8. O. L. P. 188. I. 1. c.—e. Kataszteri iratok. Csákvár, Oroszlány, illetőleg Majk. Meg kell jegyeznünk, hogy a csákvári gazdaság a valóságban mintegy 3—400 kh-dal kevesebb területen gazdálkodott. A kataszteri birtokkönyvekben feltüntetett terület egy része ugyanis ténylegesen az erdőgazdaság, illetőleg a boglári bérgazdasághoz (ti. annak a csákvári határba eső része) tartozott. 9. A magyar korona országainak... i. m. I. köt. 762. p. 10. Mint majd látni fogjuk, a bérbe adott birtokegységek — a fornait s a nagyszentjánosit kivéve — átlagos nagysága 1— 2 ezer kh körül mozgott.
