Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)

A pénzforgalom mérlege

vette földönfutók népe és a hazára lelt nép állama. Egyik-másik majort, vagy majorrészt rögvest lebontották, s helyükre azóta új falurész települt. A megmaradottakban pedig állami gazdaságok, majd nem is olyan régóta termelőszövetkezetek gazdálkodnak tovább. A század elején emelt szilárd és tömör gazdasági épületek jó része így ma is áll, de — és ez már szívbe markolóbb — állnak még a velük egykorú földberoppant vaksi cselédházak is. A vitát és a harcot a történelem eldöntötte már, de a puszta ott a délkomáromi és a fornai mezőkön még ma is puszta — ha bennük és körülöttük azóta annyi minden megváltozott is. A sokszázados küzdelmet igazán csak akkor zárja le majd a történelem, ha a rosszemlékű cselédházakkal együtt véglegesen lebontottuk azokat, ma már ugyan nem elzáró, de mégis annyi mindenben elválasztó sövényeket és falakat is, amelyek ott húzódnak még a világ és a puszta, s a puszták népe között. 23* 355