Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A földbérleti rendszer — bérlettípusok - Regálébérletek
löknek megengedték, hogy „a felsőbb intézményekhez magát alkalmazva, törvény által megengedett szereket tarthasson, igaz mértéket használva árulhasson, azon kikötéssel mégis, hogy ezen bolti helyiségekben az urasági jogok sérelmére szolgálható más üzletet felállítani szabad nem lészen". A bolthasználatra kötött bérleti szerződések — mint pl. Radies József gönyűi bódés-árus esetében — gyakran külön szóltak arról, hogy a boltosnak „szivar, s egyéb szatócsárun kívül ama bódéban semminemű kisebb királyi haszonvételeket gyakorolni, bort, sört, s bárminemű pálinkát, szeszesitalt kimérni nem szabad". 150 A bérleti időtartam, hasonlóan a kisbérletekhez, eleinte 3, később már többnyire 6 év volt. 151 A regálék bérlői Gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból egyaránt figyelembe kell vennünk, hogy kik juthattak hozzá a kocsmai, bolti és mészárszéki bérletekhez, és a bérlemények bére hogyan alakult (79. táblázat). 152 A kocsmabérlők névjegyzékéből, de az egykori forrásokból is kitűnik, hog}^ a bérletekre vállalkozók nagy része az üzleti életben járatos s az induláshoz elegendő pénztőkével, illetőleg a szükséges kapcsolatokkal rendelkező zsidóság soraiból került ki. Az 1860-as évek elején még az uradalom egy-egy vezető tisztje megkísérelte ugyan, hogy térhódításuknak útjába akadályt állítson. Így pl. akkor is, amikor 1861-ben a bokodi vendégfogadó lejáró bérletére Stern Ferenc (aki később az uradalom helybeli nagybérlője lett) és Kohn Dávid helybeli lakosok jelentkeztek, dupláját ígérve az addigi bérleti díjaknak. Az ügydarabot véleményező gazdasági tanácsos azonban azért nem pártolta kérelmüket, mivel szerinte ,,az ily fényes ajánlatok" csak a bérlet elnyerését célozzák. Az ilyen bérlő azonban, ahogy a bérletet megszerezte, „egy pár év leforgása után ezer koholt ürügy alatt az elviselhetetlen haszonbér leszállításáért alkalmatlankodik". A bérleményt azonban álláspontja ellenére Stern Ferenc testvére, Adolf kapta bérbe egy évvel később. 153 A regálébérletekre parasztok nemcsak a „kalmárhajlandóság", hanem főként az induláshoz olyannyira szükséges pénztőke hiánya miatt csak igen-igen elvétve tudtak vállalkozni. A vállalkozó szellem — ha akadt is — egymagában véve nem volt elegendő, amint ezt Nagy Mihály bokodi lakos esete mutatja. Hiába ígért a köhányási kocsmabérletért — 1881-ben — még egyszer annyit, mint amit a bérletet újra elnyerő Juth Henrik végül is fizetett, a bérlettől ennek ellenére elütötték: Nagy Mihálynak — jelentette a kasznár — sem vagyona, sem hitele nincsen. 15 ' 1 De ha itt-ott egynek-egynek 150. Uo. 131/1883. 151. Uo. 167/1869, 152. Az adatokat az ún. Jövedelmi Előiratok Könyvéből állítottuk össze. O. L. P. 189. II. J. E. 1860—1900. 153. Uo. P. 187. I. D. 1. a. 312 1861. 154. Uo. 327/1881.
