Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A földbérleti rendszer — bérlettípusok - Nagybérletek
össze 20 cm-re vékonyodik. Pusztavám határába eső mezőföldet zömmel 40—50 cm-es homok födi, altalaja erősen vízhatlan agyagos lösz. 66 * Jóval tarkább talaj féleség található a hegység átellenes, Komárom megyei oldalán. A Vértes és Gerecse nyugati szegélye, valamint a Rába és a Duna által bezárt terület — a győr—tatai-teraszvidék — a nagy folyó medrétől kezdődően „felosztható ártérre, teraszokra és lösszel fedett homokvidékre". A Duna medre közelében fekvő ártereken közvetlenül nyers öntések, mindjárt ezek után öntés — csernozjom és réti öntés következik. Réti öntéseket takar — Győrtől Gönyű felé haladva — a parti dűnék futóhomokja, s a keskenyedő-szélesedő sáv ezután elég hosszan kíséri kelet felé tovább a Dunát. ,iUt> A Duna Gönyű és Szőny közötti szakaszától délnek eső mezőségi jellegű homoktalajok zónája mintegy 15—17 km széles, majd ezt követően mintegy 4—-5 km-es sávon mezőségi, végül ennek hullámvonalától a Bakony és Vértes erdő fedte északi lejtőinek vonaláig kb. 10—14 km széles szakaszon ún. barnaföld és barna erdőtalajok következnek szinte lépcsőzetes rendben. Ezen a területen helyezkedtek el az uradalom bokodi, száki, szendi, császári, kethelyi, ászári, nagyigmándi és gönyűi — mindig bérbe adott — birtokegységei. Leggyengébb volt a talaj minősége Gönyű, Császár, Kethely, Bókod és Ászár határában, ahol az uradalmi birtoktestek döntő nagy részét átlagosan 30—60 cm vastagságú sárgás és fakóbarna homoktalajok, kisebb részben vályog és jelentéktelen agyagfoltok tarkították. Szend, Szák, Nagyigmánd s a Győr megyébe eső Táp, Tápszentmiklós, Mezőörs és Győrság falvak határába eső uradalmi földek legnagyobb részét viszont csaknem kizárólag vályogtalaj borítja, a tápi és tápszentmiklósi vályogtalaj egy része ugyanakkor erősen kavicsos. A vályogtakarót általában vastag, erősen tömött, durva vagy valamilyen színes homok, homokos vályog, a győri részen pedig kavicsos és löszaltalaj követi. 660 A gazdasági adottságokra vonatkozóan egyéb támpontok hiányában csak a korabeli kataszteri felmérések adataira lehet támaszkodnunk, összehasonlításra természetszerűleg csak ott nyílik lehetőség, ahol az uradalmi birtokegység egészét nagybérlők, illetőleg bérlők használták (ahol már erdőbirtoka vagy házi kezelésben levő gazdasága is volt az uraságnak, az átlagokat nem lehet összehasonlítani) (75. táblázat). A kataszteri tiszta jövedelemnek ugyan a földből nyerhető tényleges jövedelem forintban lemérhető értékét kellett volna kifejeznie, azonban a 66a. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. VIII. Térkép-gyűjtemény 1545., 1737. sz. Bicske és móri járás talajismereti térképe. 66b. Stefanovics Pál: i. m. 264. p. Vö. Győr vármegye, i. m. 5. p. „Győr—Tata vonalában találjuk — írja Stefanovics — a legtöbb fennmaradt terasz-tanúhegyet, melynek durva kavicsos anyaga és ennek homokos borítása erdőtalajok kialakítását segítette elő". A terraszok és réti öntések között a felszínhez közel kerülő talajvizek helyenként ugyanitt „réti, valamint láposréti talajokat hoznak létre". Közöttük gyakran található „összecementált mészkőpad (népiesen: atka), mely a gyökerek számára áthatolhatatlan". 66c. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. VIII. Térkép-gyűjtemény. 507. sz. Győri és komáromi járás talajismereti térképe.
