Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)

Az elszakadás után

tovább az uradalmi birtoktest. E területeken fekvő uradalmi ingatlan szinte egészében mezőgazdasági művelésre alkalmas földekből állt. Ha a nagybirtok egy-egy darabja nem tapadt is szorosan mindenütt a másikhoz, ha a fojtogató gyűrűbe ékelődött parasztföldek parcellái itt-ott meg-megszakították is az egyébként egybefüggő széles urasági táblákat, távlatból tekintve a birtoktest egymásba kapcsolódó s a Vértes hegységet szinte koszorúként övező láncolatnak tűnik a szemlélő előtt. Ebből a láncolatból csupán a központtól legtávolabb fekvő Duna menti Gönyü község s a határába eső Nagy- és Kisszentjános (6321 kh) puszták uradalmi földje szakadt el leginkább. Földje a múlt század utolsó harmadában (kivéve az ártereket) kizárólag mezőgazdasági termelésre alkalmas művelési ágakból tevődött össze. A veszélyes futóhomok megkötéséhez csak a század vége felé fogott az uradalom nagyobb méretű erdőtelepítésbe.

36 A múlt század utolsó harmadában négy vármegye területén terpeszkedő uradalom 18 falu, egy mezőváros és a településekhez kapcsolódó számos puszta határára terjedt ki. Közigazgatásilag Fejér vármegyéhez tartozott Csákvár, Magyaralmás, Vértesboglár és Vérteskozma, Gánt és Pusztavám 25 324 kh területtel, amely a Nagyatádi-féle földreform során leadott földdarabkák elvesztése következtében 22 742 kh-ra csökkent. A szomszédos Komárom vármegye déli területén Ászár, Bókod, Császár, Nagyigmánd, Oroszlány, Szák, Szend, Vérteskethely, Vértessomló, s a XX. században belőle faluként különvált Várgesztes községek mezőin szétterülő földbirtok területe a Fejér megyében fekvővel majdnem megegyezően 25 962 kh volt. A Nagyatádi-féle földreform során azonban ez a terület itt is 22 455 kh-ra apadt. Győr megye keleti felében Táp, Tápszentmiklós, Ság (ma Sághalom), Mezőőrs és Gönyü községektől 11 405, illetőleg 10 336 kh-at, s a Veszprémhez tartozó Bakonybánk parasztságától pedig 569 kh-at vont el az uradalom földállománya. A négy közigazgatási egység között — amint az adatok mutatják — egész korszakunkban változatlan maradt a földterület megoszlási aránya: Fejér és Komárom megyében feküdt a földállomány 41, ill. 40, Győr megyében 18 és Veszprém megye területén 1%-a.

37 36. O. L. P. 188. I. 1. c. és e. A területre vonatkozó adatokat a kataszteri felvételek anyagából merítettük. A felvételek iratanyagát négy nagy fasciculusba olvasztották össze a levéltár dolgozói, s azon belül községenként csoportosították. 37. Uo. Kataszteri iratok, ill. P. 187. I. D. 1. e. 812/1940.