Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Erdő- és vadgazdálkodás
könyvben 1860-ban feltüntették a faállomány fajok szerinti területi megoszlását néhány pagonyban, illetőleg pagony-részben (a területi egység ún. magyar holdban). 594 (54. táblázat). 54. táblázat. A faállomány területi megoszlása fafajonként Üzemegység Fafajok Gerencséri Kerek i és Szentkereszti Köhányási Mindszenti Nánai Szentgyörgyvári Szenterzsébeti területe kh-ban Tölgy 1673 974 1775 239 1001 Bükk 1589 — 431 472 1295 — — Vegyes — 1468 — 339 — 782 35 Bozótos — — 1750 — — — Haszontalan 6 17 12 6 — 10 4 Figyelembe kell vennünk, hogy a bükkösök a Vértesben is csak a magasabb régiókban honosodtak meg, viszont a hegység magasabb része Fejér megye területén helyezkedik el. Ezért is mutatnak adataink a Komárom megyébe eső részek megoszlási arányától némileg — a bükkösök javára — eltérő megoszlási viszonyokat. Az uradalom egyik főerdészének közlése szerint a faállomány nemenkénti megoszlása a két háború között a következő volt: cser—tölgy 45, bükk—gyertyán 33, egyéb lombos 15, fekete erdeifenyő 2, lucfenyő 2, nyár Isa kopár terület mintegy 2%. 59 ^ A forrásokból annyi kétséget kizáróan kitűnik, hogy a faállomány zömét a cser—tölgy adta és kisebbik hányadát a bükk és a vegyesnek mondott lomblevelűek. A tájat sűrűn borító vegyes, kevert erdőség azután „nyáron — írta a vidék első geográfusa — a tölgy- és bükkfa zöld lombjával, ősszel pedig tarka színeivel kölcsönöz a tájéknak gazdag változatosságot''.'"" A 30 ezer holdas erdőgazdaságot irányító erdőhivatal élén a főerdész, majd az erdőmesteri címet viselő erdőtiszt állt. Korszakunkban Löhlein Károly, Holfeld Henrik és Béri Balogh Boldizsár viselték e fontos tisztségeket.""' Az erdőmester mellett mindössze egy segéderdész látta el a hivatali teendőket, az erdőgazdaság központi igazgatásán tehát két személy dolgozott. A vidék vagy pagony élén a vidék- és pagonyerdész állt, néhány kisebb kerületet azonban csak alerdészek vezettek: az 1860—1870-es években csak 6—7, később már 9 kerület élén állt „vidékerdész", illetőleg „pagonyerdész". Az alerdészek száma eleinte 8—10, később 10—12 volt. A pagonyok állandó személyzete még az erdészsegédekkel (korábban vadászsegédeknek is nevezték őket), erdőkerülőkkel és erdőőrökkel egészült ki. Kerülőből és erdőőrből valamennyi pagonyba jutott egy-egy, de a nagyobbakban többnyire kettőt is alkalmaztak, az erdészsegédeket azonban inkább 594. Uo. P 189. II. J. E. 1860. 595. Szendrey József sz. k. Pusztavám. 1967. 596. Taeger Henrik: i. m. 23. p. 597. O. L. P. 187. I. D. 1. a. 506 1907.; I. E. I. H. J. 506. p. 1907.
