Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok
ugyanakkor 1597 közönségesnek 1537 kg mosott gyapja lett, egy-egy selymes birka gyapjúhozama így 1,1 kg, a közönségesé 0,9 kg volt. 27 ' 1860-ban az előbbi sorrendet követve 1837 birkáról 1800 kg s 1805-ről pedig 2027 kg gyapjút nyírtak le, az átlaghozam 1,1 kg volt. 278 A gyapjúhozam hasonlóan alakult a közbeeső két évben is, a merinói birkák után nyert átlaghozam azonban felülmúlta valamivel a közönségesekét. 2 ' 9 A későbbi évtizedekből azonban — két esettől eltekintve — már csak az évi gyapjúhozam menynyiségét ismerjük: 1860 és 1867 között az uradalom állandó gyapjúvásárlója — a bécsi Figdor Ferdinánd — évenként 32—34 q mosott gyapjút vett át a csákvári gazdaságtól. 280 Az 1870-es évektől az 1880-as évek derekáig az évi gyapjúhozam ugyancsak 30 q körül járt. 281 (1877-ben pl. 3114 kg-ot, a következő évben mosatlanból 9178 kg-ot mért be az ispán.) 282 1873-ban a 3638 db birka után 3277 kg mosott gyapjú lett 283 , az átlaghozam tehát 0,9 kg volt. Egy 1877-ből való ispáni jelentésből tudjuk, hogy 3027 öregbirka után tiszta súlyban 2830 kg (esett tehát egyre 0,93 kg) és 745 bárány után 284 kg gyapjú lett (egy-egy bárányra átlagosan 0,38 kg gyapjú jutott). 28 "' Az 1890-es évek elején az évi hozam 2000—2500 kg-ra csökkent 28 ', a mosatlan 5—6000 kg-ra emelkedett. 286 Az átlaghozam a mosatlan gyapjúból 1896-ban 3,9 kg 287 , 1901-ben öregeknél 4,2, bárányoknál 0,61 288 , a következő évben 4,5, illetőleg 0,83 kg volt. 289 A juhállomány rohamos hanyatlásával zuhanni kezdett az évi gyapjúhozam is: 1913-ban már mindössze 385 kg volt csupán. 290 Az egykori 30—40 q-s évi hozamokkal szemben a 3—4 q-s 277. O. L. P. 187. I. D. 1. a. 1858. sz. n. A forrásokban szereplő fontot és latot kg-ra számítottunk át. 278. Uo. 418/1860. 279. Uo. 340/1859. 280. Uo. I. E. 1. I. H. J. 90. p. 1862.; 167. p. 1863.; 107. p. 1864.: 44. p. 1865.: 51. p. 1366.; 70. p. 1867. 231. Uo. P. 189. II. TSZK. 1873., 1875., 1877., P.; 187. I. E. 1. I. H. J. 76. p. 1889.: Uo. I. D. 1. a. 388/1873. 282. Uo P. 189. II. TSZK. 1877., 1878. 233. Uo. P. 187. I. D. 1. a. 388/1873. 284. Uo 226/1878. A számadáskönyvek ebből a szempontból sajnos nem különítik el az öregeket és a bárányokat egymástól, ezért az átlagok kiszámítása nehézségbe ütközne még akkor is, ha minden egyes évben ismernénk a megnyírt birkák darabszámát. 285. Uo. P. 187. I. E. 1. I. H. J. 56. p. 1891.; 84. p. 1892. 1890-ben 2570, 1891-ben 2034 kg volt. 286. A szennyesgyapjú hozam az 1890-es évek derekától: 1896-ban 5194 kg 1900-ban 5193 kg 1898- ban 5306 kg 1902-ben 6070 kg 1899- ben 5466 kg 1904-ben 4942 kg 1905-től kezdődően indult meg a nagyméretű hanyatlás. Uo. P. 189. II. TSZK. 1890—1910. 287. Uo. 1896. A számadó sajnos ez esetben sem tett különbséget az öregek és bárányok gyapjúhozama között. 288. Uo. P. 188. IV. A. 2. 1901. Paulini jelentése. 289. Uo. IV. N. 1902. sz. n. Csákvári gazdaság. 290. Uo. P. 189. II. TSZK. 1913. Csákvári gazdaság.
