Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

Helymutató

assignai: juttat, kiutal Beisitzer: zsellér beneficium: a községre kedvező, hasznos körülmény, ld. 21. 1. bevett szokás, ld. szokás bontakozó pénz (jus detractus): bizonyos hányad (gyakran 5%), vagy összeg, melyet a földesúr a más úr birtokára költöző szabad menetelü jobbágy vagyonából, eladott háza árából követelt magának. Az Urbárium nem ismerte el jogosságát. calcatura, ld. nyomás capacitas: terjedelem cedál: átenged census (füstpénz) : a jobbágy rendes pénzbeli földesúri tartozása. Házak (kémények) után vetették ki (innen füstpénz neve), ezért házas zsellérek is fizették. Az Urbárium, mely az állami adózás biztosítása céljából a parasztság pénzbeli földesúri terheit mindenképp korlátozni igyekezett, egységesen 1 ft-ra szabta. circa, circiter: körül, körülbelül colonicalis : jobbágyi colonus: jobbágy commissio : kiutalás, utalvány compossessor : közbirtokos. A több földesúr által közösen bírt falu egyik birtokosa. compossessoratus : közbirtokosság confirmai : megerősít conservai: megtart, fenntart consumai: felél contractio : a katonaság összevonása contractualis jobbágy: szerződéses jobbágy contractualis militia: táborozás, hadgyakorlat céljára összevont katonaság contractus : szerződés, a földesúr és a jobbágy viszonyát elvben kétoldalú megállapodás („szövetség") alapján szabályozó irat culinare (konyhára való), ld. ajándék curia: nemesi udvarház curialis község: olyan község, amelynek lakosai nem jobbágytelkekre, hanem nemesi földre telepedtek. Törekvésük, hogy ilyen címen kivonják magukat az állami adó alól, hovatovább sikertelenül végződött. Megmaradt azonban mentességük az egyházi tized alól, s ennek fejében a földesúrnak nem kilenceddel, hanem heteddel tartoztak. csaté: réti savanyúfüvek (sás, káka, gyékény, szittyó stb.) összefoglaló neve. cseplyés: cserjés, bozótos datia (konyhai ajándék), ld. ajándék de caetero: egyébként decima (tized), ld. dézsma deperdita: a jobbágy által a katonaság részére teljesített természetbeni szolgáltatások hivatalosan megállapított térítési ára és a piaci ár közti különbözet, mely ilyenformán elveszett a parasztság (és az ország) számára. déserta: elhagyott, puszta desumál: beszed, „megvesz" valakin valamit dézsma (decima, tized): tulajdonképp az egyháznak (a katolikus megyéspüspöknek) járó természetbeni szolgáltatás: a gabona- és bortermés, a bárányok, gidák és méhrajok tizedrésze. Mivel a török időkben rendszerint a királyi kamara bérelte a végvárak ellátására, királyi dézsmának is nevezték. — Gyakran dézsma névvel illették azonban a földesúrnak járó kilencedet (nona) is. Ez az említetteken kívül elvileg minden más földi terményre is kiterjedt, gyakorlatilag pl. <x kenderre és a lenre (sok helyen azonban a kender- és lentermés kilencedrésze helyett fonás vagy zsák adása volt szokásban, az Urbárium is megengedte az egész telek kender-, illetőleg lendézsmájának 6 font fonással való helyettesítését). Annyiban is több volt a kilenced a tizednél, hogy világi földesúr birtokán előbb szedték, tehát teljes kilencedrésznek felelt meg, míg az utána szedett egyházi tized a tizenegyedrészt sem érte el. Kuriális község lakosa s általában az a jobbágy, ki a maga