Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - IV. A Duna—Tisza-közi homokhátság helységei

vigye vagy onnan le hozza. Csupán házat biró gazda gyalogul hasonlóképpen 52 napokat szolgállyon. Minnyájan az földes uraság búzájának rostálására alkalmatos személyt külgyünk. — Tartoztunk volna ki adott ezen urbáriumunknak punctumai szerint ekképpen adózni és robotolni. Mivel mindazonáltal határunkbeli sem szántó fölgyeink, sem kaszálló réttyeink házhelyekre ez ideig föl nem osztattak, következőképpen kiket közülünk egész, kiket fél, kiket fertály ház helyeseknek nevezzük, nem tudhattyuk : azért az földes uraságtól 1752-tk esztendőben, egyedül akkor következő esztendőre fölvetés név alatt adónk és robottyaink meg határoztattak olly reménység alatt, hogy azon esztendőkben határunkbéli szántó földek és kaszálló rétek ház helyekre föl osztódnak, és azon osztálynak végezetével urbarialis regulationkhoz alkalmaztatódni fogunk. Ezen osztály azomban mind ekkoráig függőben maradott, mink pedig az emiétett és egy esztendőre csupán ki adott fölvetésen meg nyugodván, a szerint az földes uraságnak tovább is mind ez Ideig fizetünk. 3. Elől beszedettük okait, hogy urbáriumunk szerént adózásúikat nem tehettyük ; ugyanazokra nézve az földes uraság által ki adott, mi általunk pedig önként be vett fölvetésnek kezdetit és folyamattyát is emietettük. Ez mellett ezen városbeli lakosok közönségessen censusban és az heverő gulyabéli marháknak, méneses lovaknak legelő mező bériért 3000 ft-okat. — Urbáriumban jelentett csinvatos zsákok adásának, ugy mindazonáltal, hogy az földes uraság dolgaira magunk zsákjait alkalmaztottyuk és viszük, fel váltásért 50 ft-ot fizetünk. — Vajat 8 akót, 24 kakas pulykát, 200 ludat, 800 csirkét, 8000 tojást adunk. 4. Nevezetes hasznunkra szőllő hegyünk és szőleink bőven vannak, mellyeknek termésébül láttzatos jövedelmünk esztendőnként vagyon. Szőleinkben lévő feles gyümöltsfátnk termésibűl alkalmas hasznot látunk. — Boronának tövis, kert kapunak és kéménynek jönyására veszők határunkban találtattnak, mellyeknek őrzésére mivel az földes uraság vigyázó embert tartani szokott, midőn szükségeinkre vagy veszőt, vagy tövist hozunk, az földes uraságnak czéduláért d 10 fizetünk. — Szőlőkötésre elegendő sássunk vagyon. —Határunkbeli tágasságát nem tagadhattyuk, mert igás marháink, hámos lovaink, fejős teheneink és juh nyájunkon kivül heverő gulyabeli marháink is és méneses lovaink azon járnak és legelődnek. — Tavaszkor forgani szokott két vizi malmunk és annyi száraz malmaink vannak, és azoktul az földes uraságnak semmit nem fizetünk ; onnand venni szokott hasznot pedig köz szükségünk enyhétésére fordittyuk. Ezen megnevezett malmokon kivül alkalmatosságunkra vannak az templomnak egy, az földes uraságnak két vizi malmai és némelly lakosoknak 10 száraz malmai. — Az városnak közönséges hasznára ugyan az város közönséges réttyén hat ökrü 120 szekér szénát esztendőnként kaszálunk. — Pálinka korcsmát, mészárszéket esztendőnkint ugyan 900 ft-okban árendállyuk, ezen summából mindazonáltal az földes uraság már egy néhány esztendőktül fogvást instantiánkra 300 ft-okat szokott el engedni. Törvényes fél esztendeig tartó borkorcsma használása mellett az földes uraság engedelmibűl és további te tízeséig esztendőnek más felében is minden arenda vagy fizetés nélkül el rendelt helyen bort árultatunk és onnand venni szokot jövedelmet köz haszonra fordittyuk. — Szegediül, Szolnokbul az királyi soót Pestre szállittyuk és fáradságunk bizonyos bérit vészük. — Buda, Pest királyi városok hat mélföldre vannak mi hozzánk, hova eleségeket eladásra szoktunk hordani. Kárunkra sem épületre, sem tűzre való fáink és erdőnk határunkban nincsenek ; ugyan azért mind magunk, mind nálunk qvártélozó hadi rendnek számára távurul, sőt néha más vármegyebeli helyekrül is kintelenitetünk pénzen szerezni. — Határunkban kevés rétes helyek vannak, ugyan azért nád és gaz nélkül szűkölködünk. — Varasunk ország uttyában lévén, által menő feles utasok, tótok és számtalan sós szekereknek igás marhái, ugy az idegen kereskedőknek göböllei, kik két s három napokig is az földes uraság engedelmibűl fizetésért szoktak határunkban fölföldi vásárok ideinek előtte legeltetődnl, szabad mezőnket igen elélik és magunk határunknak élelmit szűkítik. Heverő marháink legelő járását tizenötöd részént sovány homokosnak tapasztallyuk. — Határunkban vizi malmok ugyan vannak, de azoknak