Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - IV. A Duna—Tisza-közi homokhátság helységei

IV. A DUNA — TISZA-KÖZI HÁTSÁG HELYSÉGEI Üllő Még fennállt a török uralom utolsó idejében; a visszahódító háborúban pusztult el. 1693-ra ver gyökeret újra, de a Rákóczi korban nem tudja elkerülni az újabb elnéptelene­dést. 1715-ben még csak 16 jobbágy és 5 zsellér lakja. Az 1720-i országos összeírás már 39 jobbágyot számlál itt; közülük 37 bír (átlag 8,1 p. mérő vetőmag alá való) szántóföldet, a szőlőhegyen, melynek beültetése tovább folyik, 16-an szőlőt; rétjük igen csekély, úgy­hogy kaszálónak, továbbá legelő s részben vetés céljára is kénytelenek bérelni Halom­egyháza pusztát; az elvetett mag a 2 nyomásban művelt szántóföldön háromszorosan térül vissza közepes esztendőben. Nyolc év múlva csak 25 jobbágyról és 12 zsellérről kapunk hírt, családfőnként átlag 7,5 p. mérőnyi szántófölddel. 1760-ra számottevő fej­lődés áll be: összeírnak itt a 3 elüljárón és 1 cigányon kívül 4 taksafizetőt (1—1 ková­csot, molnárt, mészárost, kocsmárost és görögöt), azután 84 jobbágyot és 24 zsellért (köz­tük 2 takácsot, 1 szabót, 1 csizmadiát); 305 igásökröt (2 „uzsorás" közülük), 146 hámos lovat, 258 fejős- és 23 meddő tehenet, 111 gulyabeli marhát, 6 ménesben tartott lovat, 387 fejős juhot, 56 sertést, 18 köpü méhet; kenyérgabonát 2664, árpát 1221, zabot 1190 mérővel, bort 168 akóval; 3 pálinkaégető katlant. Jobbágygazdaságonként tehát az átlagos jármos ökör-, illetőleg igásállat-létszám így alakult: 3,6 illetőleg 5,2, családfőn­ként a számosállat-állomány, illetőleg kenyérgabona-termés: 8,1, illetőleg p. mérőben 23,8. —• Földesura a váci káptalan. 1. Urbáriumunk vagyon, melly in anno 1765. 20-a May földes uraságunk által nemes vármegye tisztyeinek jelen létében tétetett, és annak utánna az nemes vármegye által revi­deáltatott és confirmáltatott. De attul tek. uraságunk sok könyörgéseink után magunk nagy könnyebbségével recédait és ideig való contractusra (amint alul következik) velünk lépett. 2. Mostani adóinkat ( amint már föllül mondottuk, tek. uraságunk instant iánkra ur bá­riumunk tul el alván) ideig való contractus mellett füzettyük. Melly urbárium és contractus előtt voltak más contractussaink is, még néhai nagy emlé­kezetű Althan Mihály váczy püspök és földes-urunk eő excellenttajátul, ugy nem külömben mostani földes-uraságunktul, nemes váczy káptolonytul. Melly contractusok mellett is akkoriban mind a két megnevezett uraságunknak emlékezetünktől fogvást mindenkor némü-némü adóinknak és jobbágyi robottáinknak felben esztendőnként helységünktül kö­zönségessen 200 r. ft-okat füzet tünk. — Azon kivül helységünkbéli désmát, ugy nem külöm­ben gombai, Szalk Szent Mártony-i, apostagi, monori, solthi tized-désmákat és bank­házait 175 rész szerént Váczra, rész szerént pediglen, ugy mint apostagit, solthit, bankházit 175 Valamennyi akkor Pest-Pilis-Solt megyei helység (illetőleg Bankháza: puszta).

Next

/
Thumbnails
Contents