Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - III. A Danavölgy helységei
3. Mélt. generalis Beleznai Miklós arunk részirűl utóbb kl adott contractusunk szerint egész helyes jobbágy 4 ft-ot. — Minden fejős tehéntől egy Icze vajat; egy ludat, két tyúkot, tojást pedigh, mint az előtt, annyit. — Nem külömben földi minden termésibűl, ugy mint búzabul, árpábul, zabbul, kölesbul, tönkölybul, kukoriczából, tökbul, kenderbül, szőllőbul, káposztábul, bárányokbul és méhrajokbul hetedet tartozik adni. — De emiitett 4 ft-okat csak 4 esztendelgh vette az földes uraságh, és már 5 esztendeje, hogy nem kivánnya az kenderbül essendő heteddel edgyütt. Ródd György uram részirűl az egész helyes jobbágy 4 ft-ot. Csirkét hármat, minden fejős tehéntül 1 icze vajat, minden házi gazda 20 tojást. — Búzabul, árpábul, zabbul, kölesbul, tönkölybul és kerti más termékenységhbűl, borbul, bárányokbul, méhrajokbul hetedet esztendőnként az régi contractus szerént ad. Molnár Páll uram maradékinak fizet egész helyes gazda 6 ft-ot. — Az culinárékbélieket penigh, az földi termésnek hetedével, a szerént, mint Ródli György uram emiitett jobbágya ad. Balogh János uram maradékinak egész helyes jobbágy 4 ft-okat. — 1 pár tyúkot, 20 tojást; egy fejős tehéntül egy meszel vajat; fél ludat. — Búzabul, árpábul, zabbul, kölesbűi, tönkölybul és az földnek más minden termésibűl, borbul, bárányokbul, méh rajokból hetedet ád. Dicskei Kovács uraiméknak egész helyes jobbádgya 1763-tk esztendőben 2-da Junii tett alku mellet ki adot contractus szerint fizet 24 ft-ot és 50 d-t, egyebet semmit. És igy ez képpen minden jobbágy mostanában maga adózásit önnön földes urának teszi. 4. Hasznunkra vagyon határunkban lévő szőllő hegyünk. — Királyi Pest és Buda városokhoz csak három mélföldre vagyunk ; ha mikor mit be viszünk, ell adhattyuk. — Az Duna egy mélföldre folyik helsígünktől, mellyen megálló kereskedőknek hajóira földi terméseinket könnyű szerrel és jó alkalmatossággal szállithattyuk. — Határunkban kákának bövsége vagyon, és azzal az fánk szükségit pótollyuk, házainknak tetejét azzal föddgyük. — Földünk tágasséigát nem tagadhattyuk, mivel azon eléghséges lege lé se mindenféle jószágunknak vagyon. Sőt földes urainknak kegyessígivel s jó akarattyával méltán eddigh dicsekedhetünk, mert velünk határos más pusztára, midőn azok föl szabaditattak, nemcsak vonyó és igás, hanem más heverő marháinkat is minden fizetés nélkül reá bocsájtották. — Munkálkodásunk után venni szokot földi terméseinknek heted része kiadását haszonunknak nézzük. —• Az mészárszéket egész esztendőn az helysighnek engedték földes urak minden fizetés vagyis árenda nélkül, és onnan vevő jövedelmet köz hasznunkra forditthattyuk. — Az korcsmát fél esztendeig/t hasznailyuk. — Az királyi soótt Szegedről és Szolnokból Pestre esztendőnként szállítani szoktuk és ott azért szabad bérünket vészük. — Könnyebbsígünkre nézzük, hogy az hadi transennának közönsíges uttyán kivül vagyunk. — Szőllő kötözésre alkalmatos sás bőven nevelkedik határunkban, és azt Pestre bé vévén, jó pénzen ell adhattyuk. — Helysigünknek köz hasznára végtére vagyon az is, hogy közönsígessen kaszálunk 40 szekér szénát és esztendőnként vetünk 24 p. mérő zabott, és mind a szénát, mind az zabott az helysigh közhaznára fordittyuk. Haszontalanságára határunknak vagyon az föld árjának némely esztendőkben annyira kiterjedése, hogy szántó földgyeinknek is némelly részeit terméketlenné teszi. Az mint itéllyük, turjányosokbul, sovány homokokbul áll harmad része határunknak. — Sem épületre, sem tűzre való fánk határunkban nincsenek, és minden erdő nélkül vagyunk. 5. Földes urainknak edgyező akarattyábul bugyi határon kivül szomszédsághoz délegyházi részét is birjuk: igy két vetőnk vagyis calcaturánk bugyi földön, harmadik vetőnk pedigh Délegyházán vagyon. Ezen három calcaturán, mivel nem egy arányúak, az egész helyes jobbágy bugyi határban lévő edgyik vetőre (melyben használásra való három szántó földgyei vannak) 22, az másik vetőre, melyben hasonlóképpen három szántó földgyei vannak, 18, harmadik vetőre, mely Délegyházi puszta részen vagyon, és ottani 8 szántó földgyei, 25 p. mérött vetni szokott. Bugyi földön lévő első vetőben több is bé férne, de két szántó föld
