Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - III. A Danavölgy helységei

III. A DUN A VÖLGYÉNEK HELYSÉGEI Sződ 1683-ban még adózó helység. A következő években, a török kiűzése során elpusztul, de már 1689-ben újra lakott. A Rákóczi-korban újabb pusztulása következik. 1715-ben 10 jobbágyot és 4 zsellért írnak itt össze, 1720-ban 19 jobbágyot. Ez utóbbiak egy kivé­telével valamennyien rendelkeznek szántófölddel (átlag 14,2 p. mérőnyivel) és kaszálóval, legelőjük elegendő; a 2 nyomásban művelt szántóföldön az elvetett mag két-háromszoro­san térül vissza. 1728-ból 20 jobbágy-, 19 zsellér- és 4 mesterember-lakosuk ismeretes; ekkor már szőlejük is van, s egy-egy családfőre átlag csupán 9,4 mérő szántóföld esik. A növekedés tovább folytatódik: 1760-ban adókivetés céljára — 3 elüljáró megemlítésén túl — 6 taksafizető (1 kovács, 3 molnár, 1 mészáros s egyben kocsmáros és még 1 kocs­máros), 52 jobbágy és 7 zsellér adatait jegyzik föl, 188 igásökröt, 26 hámos lovat, 130 fejős- és 5 meddő tehenet, 56 gulyabeli marhát, 1 ménesbeli lovat, 435 fejős juhot, 29 sertést, 1288 p. mérő kenyérgabonát, 381 mérő árpát, 582 mérő zabot, 137 akó bort. 1 jobbágygazdaságra ekkor 3,5 igásökröt, illetőleg 4,0 vonóállatot, 1 családfőre 5,5 szá­mosállatot és 19,8 p. mérő kenyérgabonát lehetett számítani. — Földesura gr. Grassa­kovich Antal. 1. Lehet már 34 esztendeje, hogy az mostani mélt. uraság által birattatunk ; ez előtt Madács familiának jobágyi voltunk. Soha urbáriumunk nem volt, hanem contractusunk mos­tani mélt. uraságtul, mely 1735-ik esztendőbeli november havának 8-ik napján ki adatot. 2. Midőn mostani mélt. uraság alá jutottunk, akkor magunk egyezzésével, tudni illik emiétett contractus által rendeltetett mostani adózásunk és jobbágyi kötelességünk. 3. Eleitül fogvást 120 ft volt a censusunk, s ebben a fizetésben eddig állandó képpen tartat­tunk. Hanem az olta, hogy a plébánosunk mélt. uraságh által itten fundáltatott, számára fize­tünk esztendőnként 90 ft-okot. Az mélt. uraság gedellői szőllőjének darabját az előtt miveltük, de mivel a feő munkák üdéjében annak kapálása nehézségünkre volt, már 8 esztendőiül fogvást az[t] kész pénzen váltyuk s a helett 50 ft-okat fizetünk ; és a mélt. uraság kész pénzen dolgoztattya. Ezen felül culinárékat esztendőnkint praestalunk, ugy mint vajat iczét nr. 64, tojást nr. 500, tyúkot nr. 250, ludat nr. 12. Ezeknél egyebet semmit sem adunk. 4. Köz javunknak mondhattyuk, hogy szőllő hegyünk lévén, minden gazdának és zsellér­nek vagyon szőllője, kinek termésével, ha Isten meg áldgya, segéttetik. — Vagyon fél esz­tendeig való bor korcsmánk is, mellyet köz szükségünkre tartunk. — Vagyon tovább hatá­runkban egy vizi malmunk is, kitül eddig az mélt. uraságnak semmit sem fizettünk. —-Ehez

Next

/
Thumbnails
Contents