Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - II. A Galga és a Tápió vidékének helységei - b) Tápiómente
is, földes uri minden jövedelemnek, ugy majorságbéli földeknek, réteknek, szőllőnek használásáért fizetünk contractusunk mellet 800 ft-okat. Oberst Leidinant Beleznay Mihály földes urunk részén lakos egész helyes jobbágy kész pénzül censusban 5 ft-ot fizeti, egy ludat, 6 tyúkot, 30 tojást, minden kis borjas fejős tehéntül egy itzét, tinos fejős tehéntül pedig egy meszel vajat, ha pedig föl váltani kivánnya, egy itze vajért d 50 ád. 4. Némellyeknek közülünk szőllei vannak. —• Sássunk bőven és alkalmas; nádunk is terem. — Határunkban fiatal erdő vagyon, de az földes uraink által tilalomban tartatik, és egyedül egyiknek földes urunk részérül 133 vagyon engedelmünk, hogy nyessedéket az nevendék fákon tehessünk. — Alkalmatosságunkra helységünkben földes urunknak száraz malma vagyon. — Csikasza folyó vizünk vagyon, mellyben halat is lehet kapni, noha az halászat földes urunk által némelly helyeken tilalmaztatik. — Az korcsmát esztendőnként az mészárszékkel edgyütt 100 ft-ban hasznunkkal árendállyuk. — Helységünknek számára szoktunk esztendőnként bizonyos rétett holl bővebben, hol szűkebben tilalomban venni, melly [en] négy ökrü 30 szekér szénát kaszálunk; azt köz szükségre fordittyuk. — Igás, hámos, fejős jószágink és heverő barmaink határunkbéli földön legelődnek. — Nevezetes vásáros helyekhez 134 rész szerint szomszédok, rész szerint nem messze lakunk; Buda, Pest hozzánk egy napi járó földre vagyon. — Szegedrül, Szolnokbul királyi soót Pestre viszük és ott bérünket vészük. Kárunkra marhajáró helységbéli földünknek harmad része sovány, homokos és haszontalan. — Juhokot az földnek ártalmas vize és némelly lapanyosságok miát nem szaporíthatunk, sőtt Inkább kezünk alul többnyire el fottanak. — Alkalmatlanságunkra és szántásunk folyamottya hátrálására szántó ökreinknek hordókban vizet hordani szántó földeinkhez kintelenitetünk. 5. Helységünkben földek jók és termékenyek. Őszi alá közöttünk két vetőre vagyis calcaturára vannak föl osztva, azért: Oberstleudinant Beleznay Mihály földes urunk részén lakos egész helyes jobbágynak egyik vetőre is 5, másik vetőre is 5 szántó földei vannak ; egyik vetőre való földeiben 25, másik vetőre való földeiben pedig 16 p. mérő mégyen. Ezeken kivül tavaszi alá való három szántó földeket és kendernek való egy földet bir, mellyekben 30, az kender földiben pedig másfél p. mérőt el vethet, de az víznek alkalmatlan hordása miát nem szokta minden esztendőben tavaszi alá való földelt szántani. — Réttyeinket minden esztendőben osztani szoktuk, és onnan jövő osztályon egész helyes jobbágy négy ökrü 4 szekér szénát kaszál. Mélt. báró Helenpach János földes urunk részin lakos jobbágyok már nevezett contractusunk után magunk között fél ház helyekre osztottuk minden szántó földeinket, mellyek két vetőre vagyis calcaturára vannak alkalmaztattva. Egyikére 4, másikára is 4 szántó földei vannak az fél helyes jobbágynak ; ezekben 11, amazokban 9 p. mérőt szokot el vetni. Tavasz alá pedig két szántó földei vannak, kikben 7. p. mérőt elvethet; ezek ugyan a miát, hogy szüntelen tavasz alá alkalmasztatódnak, soványak és terméketlenek. — Vagyon kender földe is, egy p. mérőre való. —• Kaszálóját esztendőnkint tenni szokot uj osztály után veszi és azon négy ökrü 2 szekér szénát kaszál. Mind az két uraság részéről való jobbágyok réttyeinken sarjút nem szoktunk kaszálni mind azért, hogy igás marhának legelésére szükségessek, mind azért, hogy az fűnek késő nyövése miát az első kaszálást és késün teszük. Mindazonáltal, ha szoros tilalomban vetettődhetnének, némelly völgyecskén lehetne sarjút kaszálni. 6. Mélt. báró Helenpach János földes urunk ki adott contractussa mellett mindennemű robotolóstul föl szabaditattunk és azok helyet meg edgyezett summát fizetünk. Oberstleidinándt Beleznay Mihály földes urunknak bizonyos tábla földei ki vannak Azaz: egyik földesúr jobbágyainak. Nagykáta, Abony és Cegléd, illetőleg Jászberény, Szolnok és Nagykőrös jött számításba.
