Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - II. A Galga és a Tápió vidékének helységei - b) Tápiómente
között jobágyoknak fel osztásával 1741-ik esztendőben tettének. Ez ideig különb- és különbképen szolgáltuk földes urainkat. — Kész pénzbeli adóinknak pedig régi esztendőktül fogva való folyamattya végit érte ; egyedül Sőtér Gábor földes akkori urunk és maradéki, mostani földes asszonyunk részérül fent tartatott és konyhára való némelly victualéknak, mellyeket most is meg kivannak, adásával bővített. De ezen részen lakos jobágyok is már két esztendeje, hogy censusbéli kész pénzt nem fizetnek. — Robottyaink penig mingyárt az első osztály után változván, 3 napi szántásra és annyi napi kaszálásra terjedtek. Szekerezésinknek bizonyos napi számja nem lévén, esztendőnként szaporottak mind ez ideig. Az egész helségbéll jobágyok között földes uraink mingyárt meg szállítás ideje után az szántó földeket kötélszámra osztották és 3 kötelest egész hetesnek nevezték, üdővel penig szaporodásunkra nézve (ha nem hibázunk) ez előtt 36 esztendővel az egész heles jobágy két kötélre szállíttatott, és most is azon módon vagyon. 3. Említettük, hogy régi be vett szokás és usus szerint földes urainknak adóztunk; ezen adozásink is miképen, mikor és kik részérül változtatlak, elől beszedettük. Azért mostanában : Mélt. báró Péterffi János földes urunk részin lakos jobágyok minnyájan átallyában kész pénzül censusban 40 ft-ot fizetünk. — 40 icze vajat, ludat 8, kacsát 6, csirkét 75, tojást 500 adunk. Laszkovics Imre földes urunk részin lakos jobágyok vagy kész pénzül, vagy konyhára valókbul és victualékbul semmit nem adunk. Hanem Sőtér Jánosné előbbi földes asszonyok idejében 19 ft-ot fizettenek ugyan által-adás idejétül fogvást, mindazon által a pénz fizetés el maradott. — És csupán az victualéknak adása régi mód szerint fönt tartatik, az mint is ludat 12, csirkét 30, tojást 100, vajat 12 iczét adunk. Sőtér Gábor néhai földes urunk kiss-asszonyai részin lakos jobágyok minyájan kész pénzül 20 ft-ot esztendőnként fizetni tartozunk, de már két esztendeje lészen, hogy földes aszonyaink ezen pénzbeli adót rajtunk meg nem vették. — Konyhára peniglen adunk 8 ludat, 34 csirkét, 100 tojást, 8 icze vajat. 4. Szőllőhegyünk vagyon, de szellőnknek termését vékony kapálásunkhoz képest tapasztallyuk. — Nádunk bőven vagyon magunk szükségire, és néha belőle el is adhatunk. — Heise g köleségin fel állított száraz malomnak jövedelmét köz haszonra fordittyuk és azon malomiul földes urainknak semmit nem fizetünk. — Helségünk számára lévő réteken esztendőnként 6 ökrü 30 szekér szénát kaszálunk. —• Szántó fölgye az helségnek, mellyet köz haszonra szántatna, nincsen, hanem az melly vagyon, plebanus urunk, kántorunk, harangozunk, nótáriusunk, mészárosunk, kovácsunk, kocsisunk számára szoktuk el osztani. — Az mészárszékbül egy mázsa hust, fél mázsa faggyút, harmadfél marhabőrt földes uraink engedelmibűl köz haszonra fordítunk, — Korcsma jövedelmét egy fertály esztendőre vészük. — Káposztáinkbul, kukuriczáinkbul, kendereinkbül, lennyeinkbül földes urainknak kilenczedet nem adunk. —• Csátéink, gyikinyünk bőven vannak. — Halászó, csikasza vizünk vagyon, és azt minden adó nélkül használlyuk. — Nevezetes vásáros helyekhez közel lakunk, Buda, Pest királyi várasokhoz másfél napi járásra vagyunk. — Szolnokbul a királyi sót Pestre horgyuk és ott vitelünknek jutalmát vészük. — Igás és fejős, ugy azok közt járó heverő marháinknak, hámos lovainknak határunkbeli földön tűrhető legelő helye vagyon. Kárunkra felette sok székes helyek vannak határunkban, és azoknak egyéb hasznát nem vehettyük, hanem hogy fejős és igás jószágunkat s egyébféle barmainkat sózni nem kelletik 128 . — Szomszéd also és felső jász határokban lévő vizi malmok miatt az viz réttyeinket gyakran el önti és hogy az nevelkedésével s állásával haszontalanná egészlen teszi ugy annyira, hogy nemcsak fü kaszálásban nagy rövidséget szenvedünk, hanem marháinkat is ottan nem jártatthatyuk. Határunknak ezen viz ki öntés és székesek miatt negyed része haszontalan. — Tüzellő fánk, annál inkább épületre való erdőnk éppen nincsenek. 128 Ld. a 124. jegyzetet a 229. l.-on.
