Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - II. A Galga és a Tápió vidékének helységei - a) Cserhátalja
a többi nyereség egész esztendő által minékünk engedtetik. — Szőlő-hegye lévén Hévíznek, vagyon minden gazdának, sőt selléreknek is szőllejek, mellynek termésével, ha Isten meg áldgya, segéltetünk. — Kendert, kukoriczát, dohányt és káposztát termesztünk. — Valami kevés nádunk is vagyon. — Mindeddig gubát szedni is szabad voltt. — A mélt. uraság gratiájábúl, szoross lévén az határunk, de leg inkább a marha-járónk, mellette lévő Monostori pusztának pascuumja árendájul minékünk engedtetik in fl 24; azon kivül Szárberky pusztának felét is birjuk árendaképpen a mélt. uraságtul. — Ezek a köz-beneficiumi az határunknak. Fogyatkozás! pedig: hogy nagyobb része határunknak sovány, homokbul álló. — Azon kivül hogy a pascuumunk igen csekélly. — És néha-néha az víznek hirtelen való áradása egészlen már le kaszáltt füvünket vagy el hordgya, vagy iszappal bé önttvén, tellyességgel haszontalanná teszi. 5. Hóldok számára nem szólhatunk, hanem egész ház-helyes gazda eőszit és tavaszit két vetőben el vethett 55 kilát; és ezt 2 esztendőre vettyük. 116 A rétünk igen kevés, jó időben egy egész helyesnek 5 szekér szénája meg terem. Sarjút nem szoktunk itt e tájon kaszálni, mivel marha-járó földünk nincs. 6. Mi illeti robottáinkat, ebben régtül fogvást olly rend tartatik, hogy az uraság táblái 2 vetőre lévén kiszabva, azt tartozunk szántani, bé vettni, le arattni s bé hordani. A szántása vetésével edgyütt 2 nap meg tartt. Annak aratása 2 nap, a tavasznak lekaszállása 1 nap s bé hordása is 2 nap. A mélt. uraság részére kaszállunk 2 nap: edgy részit a szomszéd Monostori puszta határán, más részit a taráin 117 , és ezt béhordgyuk. Ugy szintén a mélt. uraság Kürthy pusztáján esztendőnként hol több, hol kevessebb kaszás el rendeltetik, kik 2, néha három napot ott kaszálunk az uraság részére, azt föl gyűittyük és többnyire désmálás után bé hordgyuk ugyanott helyben. A szecsei mélt. uraság szőlő-munkáját 118 30 ember el végzi egy-egy munkáját. De Hlyen nevezetes munkánk idein, mikor magunknak kaszállunk s aratunk, a mennyire lehett, az uraság bennünket szokott megkímélni s a robotbal meg menteni. A sóra mikor járunk, akkor falustul megyünk, és az alatt edgy két hétig nem robottázunk. Ezen időkön kivül olly rendtartása vagyon a mélt. uraságnak, hogy az előadandó munkákra az egész dominiumnak helységébül, s a szerént magunktul is, edgy, néha 2 héti soros szekér, azon kivül gyalog munkára az helységünknek erejéhez képest a proportione 3 avagy 4, néha több gyalog ember is rendeltetik, a kik csak egy nap szolgálnak, más nap föl váltattnak. Ezekhez [!J szoktuk az épületekhez, mikor építtettek, a szükséges materiálékat, sörházhoz száladat és fát tégla-kemenczéhez bé hordani s egyébb szükségekre is applicáltattni. A gyalogok pedig leg inkább sövény és épületeknek reparatiojára és fa vágására s annak ideiben pedig juhok nyírására Szecsőre rendeltettni. Ezen kivül tartozunk minden esztendőben a gyöngyösi bort kihozni és a mélt. uraságnak el adott gabonáját a Dunára vinni, ugy és a reánk repartiált öli fát ki álétani. Az illyenekben pediglen menetel és viszsza jövetel robottban nem számláltatott, mivel ekkoráig robottánknak szabott napjai nem voltak. 7. A kilenczedet, valamint más ebben a nemes vármegyében lévő helységek, esztendőnként kiadgyuk gabonábul, borbul és báránybul. Káposztábul és dohánybul pedigh hetedet, kukoriczábul a terméshez képest hol edgy, hol fél posonyi kilát az egész helyes gazda ád, kenderből 16 markot. Az adó füzetesünket már föllül megh jelentettük. Ajándékot semminemű titulus alatt mélt. uraságunknak soha sem adtunk, nem is praetendáltatik tülünk. Egyedül a diaetalis taxát in fl 27 megh szoktuk adni régi mód szerint. 116 Ti. a kétnyomásos rendszernek megfelelően egyik évben az egyik, másik évben a másik nyomásba vetik az őszi és a tavaszi gabonát; az 55 kila tehát 2 évi vetésterületnek felel meg. 117 Tura, ld. alább 224 1. 118 Azaz: a földesúr tápiószecsői (ld. 201. 1.) szőlejének munkáit.
