Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - II. A Galga és a Tápió vidékének helységei - a) Cserhátalja

VERSÉG — HÉVÍZGYÖRK 219 Őszi gabonának aratása robottbúl nem tétetik; hanem az tavaszinak kaszálása és annak bé hordása őszivel együtt 6 nap tartt. Szőlőnek miveltetése minden munkának idein 2 nap végződik. Vincze Pál úr részére őszi gabonának való szántás minden szántásnak idein 5 nap tartt. Aratás, tavasz alá való szántás emiétett urnák robottbúl nem tétettetik. Őszi gabonának hordása 2 nap végeztetik. Kákonyi Joseff úrnak marhás jobbágyi nem lévén, szántás részire nem tétetik. Hanem 2 napi kaszállást és 6 napi aratást robottbúl az gyalogok tesznek. Szőlőnek miveltetésében minden munkának Idein az gyalogok 1 napot dolgoznak. Tek. Majthényi Károly úron kivül az többi compossessor földes-uraknak fonyás is tétetik, kinek 4, kinek pedig több font kenderbűi álló. — Azon föllül Podmaniczky uraságnak minden egész helyes, úgy a proportione fél helyes és gyalog is edgy zsákot ád. Elől-számláltt munkákon kivül fa vágást, annak hordását ; juhoknak nyírását, udvarok körül való ig azét ásókat ; Pestre és más helyekre forspontozásokat urainknak, kinek gyakortább, kinek rittkábban teszünk. De mind ezeknek bizonyos napi számát nem tudgyuk, minthogy ekkoráig (mint fölül emiétettük) az illyeneknek szabott napjai nem voltak ; s ezen okbul az menetel és viszsza jövetel is eddig robottban nem számláltatott. 7. Őszi és tavaszi gabonából, borbúi, bárány búi, kukoriczábúl, kenderbül, méhbűl ekkoráig mindenkor kilenczedet adtunk ; e szerént más helységek is ezen nemes Pesth vármegyében, mellyek nem curialisak, tudtunkra föllül specificált termésekbűi kilenczedet szoktak adni. Adóinkat föllyebb meg mondottuk. Ajándékot sem pénzben, sem más termésekben nem adunk. 8. Öt puszta ház hellyünk vagyon helységünkben. Ezekrűl mintegy 6 esztendőkkel ez előtt az lakosok el szökvén, pusztultak el, és Székely Miklós úr által birattattnak. Elszökések az lakosoknak következett emiétett Székely urnák (el szököttöknek vallása szerint) keménysége miatt, az kik is szökések után r e duc áltat tv án, ketten közüllük magukat sokszor emiétett Székely Miklós földes-uruktól kész pénzel megh váltották és más helységekben az többiekkel együtt reductiojuk után lakásukat vették. 9. Örökös jobbágyok vagyunk. Verseghi helységnek fő bírája, Volák János+ Coram me Josepho Pronai, loci eiusdem jurato notario m.p. [Pecsét ] H. Györk (Hévizgyörk) A török hódoltság utolsó szakaszában adózó helység. A visszafoglaló háborúban pusztává lesz, csak 1701-re éled újjá. Az 1715-i országos összeírás szerint 20 jobbágy és 2 zsellér lakja, 1720-ban 31 jobbágy. Ez utóbbiak közül 22 bír (átlag 9,5 mérő vetőmagnak megfelelő) szántófölddel, 11 irtvánnyal, 25 kaszálóval, a még telepítés alatt álló szőlőhegyen 7-en szőlővel; van elég legelőjük a határban, de egészben véve szűknek tudják azt, s ezért bérlik Tótfalu puszta egy részét; a 2 vetőre osztott szántóföldön az elvetett mag közepes évben négyszeresen térül vissza. Az 1728-i összeírás már 49 jobbágyot, 13 zsellért és 3 mesterembert nevez meg; egyre-egyre 9,8 mérőnyi szántóföld jut. 1760-ban, nem tekintve a 3 elüljárót és 2 cigányt, már 6 a taksafizetők száma (köztük 1 kovács, 1 molnár, 1 mészáros, 1 kocsmáros és 1 libertinus található, nemkülönben 1 jobbágytelken ülő nemes, aki 2 ökörrel, 3 lóval és 20 mérő kenyérgabonával rendelkezik); 85 a jobbágyoké s 24 a zselléreké, köztük 1 bognárral, 1 kádárral, 1 takáccsal, 2 szabóval, 5 csizmadia-