Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - c) Tápiósáp vidéke

edgy nap bé hordgyuk; azon kivid az mélt. uraság 3 béres-ekéi után teremnyi szokott gabonát contractusunk szerént bé hordani tartozván, az ollyas hordást 2 napp végezzük. — Ezen kivül az mezei munkák ideje után, a midőn szüksége vagyon mélt. uraságunknak, minden héten edgy napot contractusunk szerint dolgozunk, az mezei munkák ideiben való héti nap pediglen ell hagyattatik, minthogy a helyett föllül specificáltt aratást és kaszállást teszszük. És ebbül áll egész esztendőbeli robottánk. Ezeket pedig annyi számú marhával teszszük, a mennyivel magunknak dolgozni szoktunk, seőt gyakortább kevessebbel is. 7. Semminemű termésekbűi in natura kilenczedet nem adunk, minthogy az contractusunk szerint 500 ft-okban hajulván, avval általunk redimáltatik. Más külömben pediglen, ha in natura adnánk azt, őszi és tavaszi gabonából, borból, bárányból és méhbűl ezen nemes vármegyében lévő helységekhez képest tartoznánk kiadni. Adóinkat már föllül meg mondottuk. Ajándékokat sem pénzben, sem más termésekben uraságunknak nem adunk. 8. Hét puszta helyünk vagyon helységünkben, melly ez előtt 12 esztendőkkel bizonyos Baj nay János tisztar tónak keménysége miatt el pusztultt voltt ; abban azomban tek. nemes vármegye pártunkat fogván, mélt. uraságunk rendelésébűi azonnal nevezett tisztar tónknak változása következett, és érzékenyessen ezen időtűi fogvást mind ekkoráig mélt. uraságunknak kegyességét tapasztallyuk. 9. Örökös jobbágyok vagyunk. Fazekas András, Uri helységnek fő bírája + Coram me loci notario, Stephano Kovács m. p. [ Pecsét J Gomba A török hódoltság utolsó szakaszában még adózó helység. A felszabadító háborúban elpusztul, de 1689-re újra benépesül. A Rákóczi-korban megint pusztán hever egyidőre. 15 jobbágy és 5 zsellér lakja az 1715-i országos összeírás szerint. 5 év múlva már 50 jobbágy, akik közül 33-nak van (átlag 7,8 p. mérő alá való) szántója, 2-nek irtásföldje, 35-nek kaszálója, ugyanannyinak szőleje; legelőjük kielégítő; a 2 nyomásban művelt szántóföldön a vetőmag és a termés aránya 1 : 3 1/2 közepes esztendőben. 1728-ban 44 jobbágyot és 18 zsellért írnak össze Gombán, családfőnként átlag 9 p. mérőnyi szántófölddel. A vallomások elhangzása előtt 8 esztendővel további mérsékelt gyarapodás derül ki az adóösszeírásból: a családfők száma ekkor (a 3 elüljárón kívül): 4 taksafizető (1 kovács, 1 molnár, 1 mészáros, 1 görög kereskedő), azután 80 jobbágy, 19 zsellér és 1 rideg (köztük 1 szabóskodik, 2 kereskedik is); az állatállomány: 184 jármos ökör (ebből 3 „uzsorás"), 154 igás ló, 148 fejős- és 26 meddő tehén, 87 gulyamarha, 38 fejős juh, 30 sertés, 17 köpű méh; az adó alá eső termés: kenyérgabona 1982, árpa 671, zab 732 p. mérő, bor 361 akó; 4 pálinkafőző üst is van a faluban. 1 jobbágygazdaságra esik átlag: igásökör 2,2, vonóállat 3,8; 1 családfőre számosállat 5,9, kenyérgabona 19,1 p. mérő. — A Fáy család birtoka. 1. Semminemű urbáriumunk nincsen, és nem is emléttyük, hogy valaha helységünknek urbáriuma lett volna. 2. Mostani adóinkat bé vett szokás szerint mintegy 20 esztendőidül fogvást álandóképpen (mint alul következik) füzettyük. Azelőtt pediglen felét helységünknek néhai tek., nemzetes és vitézleő Ráday Pál úr bírván, akkoriban titulált urnák közönségessen fele helységünktül esztendőnként 50 ft-okat adóképpen füzettünk. A másik felét pedig helységünknek néhai tek., nemzetes és vitézleő Fáy