Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
helyessek 2 ft-ot, a gyalogok pedig 1 ft 50 d-t. — Culinárét tyúkot nr. 2 vagy a helyett 30 minden borjas tehénytűl vajat iczét 1 j2 vagy a helyett 15 pénzt. Tek. Fáy Gábor úr maradéki részére adunk censust fél helyessek 4 ft-ot, gyalogok 1 ft 50 d-t. — Culinárét minden háztul tyúkot nr. 2, vajat minden fejős tehénytűl iczét nr. 1)2. 4. Köz javunk: 1) Helységünk számára minden arenda nélkül vagyon fél esztendeig való szabad bor-korcsmánk, és a mellett másik fél esztendőre földes uraságunk korcsmáját 72 ft-okban arendállyuk, mellynek jövedelmét köz-hasznunkra fordéttyuk. 2) Tek. Ráday Gedeon ur részirűl negyed része helységünknek edgy vizi malomnak fele jövedelmét 11 ft 25 d, ügy más külső ur aktul egy negyed résznek jövedelmét azon vizi malomnak 50 ft-okban birván, annak is köz-hasznát szükségünkre fordéttyuk. 3) Határunkban erdő lévén, edgynémelly földes urunk résziről minden pénz nélkül nyessedékbűl tűzre való szabad fánk vagyon. 4) Két vetőre helységünk számára 2 darab köz földünk vagyon, mellyben 36 p. mérő vető mégyen. 5) Köz-rétet is helységünk számára bírunk, mellyen jó nedves esztendőben 43 szekér széna szokott megh teremni. 6) Szőlő-hegyünk lévén, többnyire maidminnyájunknak szőlője vagyon, és annak hasznábúl, azokban jó bor teremvén, termésséhez képest magunkat segéltyük. 7) Kövünk határunkban elegendő vagyon, de annak vágása föllöttébb való keménysége miatt alkalmatlan lévén, kevés hasznát veszszük. 8) Pesthez 2 mértföldnyire lakván, a micskénk vagyon ell adni való, ottan lévő piarczon pénzre fordéttyuk. — Eő föl ség e soó-házához hol Szolnokbúi, hol Szegedrűl sót hordunk s mind ezekkel Pestnek közel léte miatt magunkat segéltyük. Fogyatkozása határunknak : legeltető mezőnk szűken vagyon, és ezen okbűl heverő marhánkat más külső mezőn bérben kölletik tartanunk. 5. Szántó földeink 2 vetőre szabva vannak: az edgyik vetőben tavaszit őszivel együtt az e gy egész ház-helyes gazda 30 p. mérőt el vethett, a másik vetőben szintén annyit. Fél helyessek felénnyit, a fertályosok negyed résznyit vetnek, a gyalogok egy némellyek 7 p. mérőt, némellyek pedigh 3 s 4 posonyit vetnek ell. Szénája egész helyessnek ordinarie 4—5 szekérrel szokott megh teremnyi, ugy a proportione fél helyesnek s gyalognak is szintén annyi. Sarjút nem kaszállunk, minthogy annak kaszállása szokásban nincsen. 6. Bizonyos napi számát robottunknak nem tudgyuk, minthogy ekkorcúg robottunknak szabott napjai nem voltak, hanem szükségéhez képest földes urainknak esztendő által hol több, hol kevessebb napot robottáztunk, többnyire annyi vonyó marhával, amennyivel magunknak dolgozni szoktunk. A robották pedig ezekbül állók: ugy mint szántásbúi, kaszállásból, aratásból, gabona és széna hordásbűi, fa vágásból és annak hordásábúl, ollykor közellebb, ollykor távolabb helyekre való forspontozásból, szőlő miveltetésbűl, melly rész szerint pénzért, rész szerint robottbúl végeztetik. Az munkára való menetelünk és viszsza jövetelünk egyik robottban sem számláltatott azon okból, mint föllül mondottuk, hogy robottáinknak szabott napjai nem voltak. 7. Őszi és tavaszi gabonából, borbűi, bárányból, méhbül kilenczedet adunk, és más helyiségekben ezen nemes vármegyében, mellyek nem curialisok, kilenczedet szoktak adni. Adóinkat már föllül meg mondottuk. Ajándékokat sem pénzben, sem más féle termésekben urainknak nem adunk. 8. Puszta ház-hely nincsen helységünkben. 9. Edgy némellyek örökössek, némellyek pedig szabadossak vagyunk. Péczeli helységnek feő birája, Szabó István -f Coram me Johanne Németh, loci eiusdem iurato notario m. p. [ Pecsét ]
