Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság

Szent-György névő, nagyobb részént erdőbűi és pascuatiobúl álló pusztákat is, kiktűl fizetünk a mélt. urasághnak esztendőnként 150 ft-okat, mellyeket az előtt idegenek bírtak, minek előtte mostani mélt. uraság meg szerzetté. — Szőlő hegye lévén Issaszeghnek, vagyon minden gazdának, sőt zsellérnek is szőllője, kinek termésével, ha Isten meg áldgya, segéttetik. — Erdeje is lévén a mélt. uraságnak, tűzre való szabad fajzásunk vagyon, fát pénzen nem veszünk, sőt épületre való fa is (a kinek szüksége vagyon) ingyen engettetik mindenkor a mélt. uraságtul. — Ezek a köz beneficiumi helly ség ünknek. Fogyatkozási pedig: határunknak nagyobb része a sovány homok, Péczely

m felé való része pedigh jó termékes föld volna, de ürgéknek sokassága, melly ott lévő partokban terem, minden esztendőben nagy károkat tészen főképpen a tavaszi vetéseinkben. 5. Egész házhelyes minden gazdának két vetőre való földgyei vannak: edgyik vetőre mindenikének 8 hold földgye, kikben őszit és tavaszit el vethet 26 p. mérőt, másik vetőben pedig, aki Péczel felé vagyon, némely egész helyes gazda őszit és tavaszit leg alább 40 hasonló mérőt el-vethet. Ezen kivül minden gyalognak is, a kinek háza vagyon, vannak oly hold földgyei, akikben legh alább 7 p. mérőt elvethet. Vagyon azon jelül némelly gazdáknak a szérős kertek folyásában, némellyeknek pedigh az hellység körül egy káposztás kerté, melyben fél p. mérő gabonát szérős kerttel edgyütt egy egész helyes gazda el vethet. —• Dohány termesztő földe is némellyeknek szérős kertek folyásában, némelyeknek pedig, ahol viz járása vagy szorosságh miatt nem lehet, az hellység körül vannak, mellyet egy egész helyes gazda fél p. mérő gabonával bé vethetne. — Kender fülde is minden gazdának vagyon, mellyben minden egész helyes gazda különössen fél p. mérő búzát el-vethetne. — Nem különben fél p. mérő gabona alá való kukoricza fülde is vagyon minden egész helyes gazdának. — Ezekben is, valamint a szántó földekben egy zsellérnek a proportione negyed része vagyon, mint egy egész helyes gazdának. Rétünk, a mint már fellyebb meg van mondva, vagyon az issaszegi marasztokban, akikben minden egész ház helyes gazda két kocsival kaszálhat, mikor ott vannak a búzák,

94 mert mikor azok nincsenek, a marhával föl élteti a szegénység, kivált száraz esztendőben, mivel akkor másutt jármos marha nem igen legelhet. Az uraságnak issaszegi határban semmi kaszálója nincsen, mert más pusztáiról s határiról provideállya szükségét. Hanem mi a fönt nevezett két puszták határiban s erdőiben kaszálunk, ahol nem az egész helyes gazdák, hanem marha számra szoktuk föl osztani a kaszálókat, mellyekben, ha nedves a kikelet, annak, akinek 20 darab marhája vagyon, meg terem 3 szekér szénája. Sarjút egyedül issaszegi marasztokban, ha a viz föl nem önti, szoktunk kaszálni. 6. Mi illeti robottánkat, ebben eleitül fogvást olly rend tartatik, hogy innénd ökrökön 4 órányira, lovakon pediglen 2 órányira lévő Karthali pusztán az uraság táblái három vetőre lévén kiszabva, azt tartozunk szántani, bé vetni és föl aratni. Mellynek minden ugarlását és forgatását 2 1/2 nap, harmadik szántását pedigh vetésével edgyütt 4 nap alatt szoktuk el végezni a jó üdőben. És az őszit két nap alatt, minden cselédgyeinkkel menvén, arat tyúk, tavaszit 11/2 nap alatt le kaszályuk, és 1 nap alatt mind két rendbélit bé-hordgyuk. Kaszáláskor 3 nap tartozunk kaszálni; ugyan kakucsi pusztának határjában lévő rétéit a mélt. uraságnak szoktuk kaszálni és hellyben öszve hordani. Az oda menetelünk és visza jövetelünk semmi robottunkban nem számláitatot, mivel az robottnak szabott napjai nincsenek. Ezen felül határunkban lévő erdőben minden esztendőben hol 300, hol több, hol kevesseb öli fát szoktunk vágni és Gedellőre el vinni. Ide való malom vámbéli gabonájának lisztit Gedellőre hordani, emiétett malmok árkait tisztítani. Len és kender magot olajnak az uraság sotóján

95 sotulyuk és ahoz tartozandó 93 Ld. alább 178. 1. 94 Ti. amikor gabonavetés ékelődik a legelő jószág és a rét közé; ellenkező esetben, mikor a réttel szomszédos szántóföld ugarnak marad, a jószág keresztüljár rajta. 95 Olajütö.