Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
edgy nap minnyájan kimenvén le kaszáilyuk, annyi időre föl gyüittyük, nem külömben annak ideiben edgy nap bé is hordgyuk. Ezen kiül Foton, szomszédságunkban lévő mélt. araság szőlleit ugyan contractusunk szerint esztendőnként mivelvén, annak egész esztendő által való munkája 7 napot tészen. Annak előtte mélt. uraságunk Pesten lakván, konyhára szükséges ját edgy ölet egész ház helyes gazda nemes Neográd vármegyében lévő Pencz nevezetű helységnek erdeibül hordván, minthogy mostan mélt. urasagunknak szüksége nincsen, a helyett tél által 10 szekér trágyát edgy egész ház-helyes mélt. uraságnak réttyire szokott hordani; mellynek is hordása 2 nap tart. Nem külömben contractusunk szerint mélt. uraságunk désmáját, a midőnn ell nyomtattatik, Pestre szoktuk bé hordani, és annak hordásában 2 napot töltünk. 7. Határunkból ekkoráig mindenkoron kilenczedet, úgymint őszi és tavaszi gabonából, borból, báránybúi, méhekbül adtunk, és a szerint, amint tudtunkra vagyon, más helységek is, a kik nem curialisok, ezen nemes vármegyében a kilenczedet adgyák. Adóinkat már föllül meg mondottuk. Ajándékot sem pénzben, sem más termésekben ekkoráig nem adtunk. 8. Semmi puszta ház helyeink nincsenek, sőt inkáb, ha földünk volna határunkban, naponként szaporodhatnánk. 9. Örököss jobbágyok vagyunk. Bagyanszky János, Csornád helységnek fő bírája [ + ] [Pecsét] Coram me iurato notario Andreám Stephanidem [!] [m. p.]. 72 Vörösegyháza (Veresegyház) Lakott hely a török uralom utolsó idejében. A felszabadító hadjáratok során elpusztul, de már 1689-től újra népes. 39 jobbágy és 8 zsellér lakja az 1715-i, 81 jobbágy az 1720-i összeírás szerint. Az utóbbiak közül 41 bír szántóföldet (egy-egy átlag csupán 5,1 p. mérőnyit), 59 rétet, 72 szőlőt; az itt termett bor nevezetes, úgyhogy szőlőhegyén 7 kisebbnagyobb távolságban fekvő más község lakóinak is van birtokuk. A legelőt bérösszegért ki kell egészíteniük, a két nyomásban művelt szántóföld közepesen háromszoros termést ad. Az 1728-i összeírás nem mutat fejlődést: 42 jobbágyról és 35 zsellérről tud; 1 háztartásra ekkor átlag 4,9 p. mérőnyi szántóföldet lehetett számítani. 1760-ig már látható valamelyes gyarapodás: ekkor a 3 elüljáró említésén kívül a következő adatok állnak rendelkezésre: taksafizető 6 (közte 1 mészáros, 3 molnár, 1 kovács, 1 takács); jobbágy 94, zsellér 17 (ezek között 1 szabó); igásökör 136, hámos ló 84, fejőstehén 118, meddő tehén 23, gulyabeli marha 46, ménesbeli ló 3, fejős juh 272, sertés 39, méhcsalád 28; őszi gabona 2652, árpa 133, zab 819 mérő, bor 1726 akó, pálinkafőző üst 6. Átlagban 1 jobbágygazdaságra ekkor 1,4 igásökör, illetőleg 2,2 vonóállat jutott, 1 parasztháztartásra 3,8 számosállat, kenyérgabonából 22,7 p. mérő. — Földesúr: a váci püspök és a váradi káptalan. 1. Urbáriumunk nincsen, és nem is emléttyük, hogy valaha urbáriumunk lett volna. 2. Helységünket két uraság bírván, úgymint mélt. váczi püspökség három negyed részben és nemes nagyváradi káptolon egy negyed részben, a kik azért mélt. váczy uraság alatt vagyunk, mostani adóinkat négy esztendőiül fogvást (eönnön magunk jóvoltábul, gazdaságunknak nagyobb hasznára való nézve, mellynek esztendőnként gyarapodását is érezzük) contractus mellett füzettyük; a kik pediglen nemes nagyváradi káptolon alatt vagyunk, régi bé vett szokásbul adónkat adgyuk. 3. A kik mélt. váczi püspökség alatt vagyunk, esztendőnként contractusunk mellett censusképpen 459 ft-okat 75 d-t füzetünk. 72 Mind a kereszt, mind az ,,m.p." jelzés hiányzik, de nyilván mind két aláírás a jegyzőtől való Máskor, ha a tanácsbeliek közt is volt írástudó, társai nevét is rendszerint ez irta alá.
