Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság

ugy nem külömben gabonának Pestre való hordásában. Azoknak azonban bizonyos napi számát nem tudgyuk, mivel ekoráig Hlyeitekben szabott napja robottánkban nem volt. 7. Valamint más helyeken ezen nemes vármegyében, ugy mi is zsidai határunkban mindennemű, akar bor, akar gabona termésébül tizedet, kilenczedet pedig más féle termésébül is a földnek szoktunk adni. Az adó fizetésünket már fönt meg jelentettük. Ajándékokat semminemű titulus alatt soha sem attunk, nem is praetendáltatik tülönk. Diaetalis taxát, vagy menyegzői s egyébb másutt szokat ajándékokat sem attunk ekoráig. Sööt dicsekednünk kölletik mélt. uraságunkkal, hogy akár melly szükségünkben és kivált terméketlenség üdéjében gabonával mindenkor csak uj fejében és nem pénzért, minden interes vagy annak fejében teendő szolgálat nélkül segetetünk. Tavait kaszálás alatt robottánkban kenyérrel is segétett bennünket. Azon kévül héti soros robottban lévőknek is, akik megszorultak, kenyeret parancsolt mélt. uraságunk. Némellyek kezülünk számos esztendőktúl fogvást hitelben adott ökrökkel és lovakkal segetettvén, most is tartozunk a mélt. uraságnak ezen hellységbül fl 226 d 72. 8. Semmi puszta ház hellyeink nincsenek, sőt inkább annak előtte az ház hellyeknek meg szállítására midőn valaki közülünk uji házat épétet, magát meg jelentvén a mélt. uraságnál, 6-al és 6 ft kila búzával és az házra szükséges fának ingyen való adássával segittetik. 9. Minnyájan örökös jobbágyok vagyunk. Fő bíró Fekette Máthé Zsidói helységben + Coram me Joanne Bartoki, loci eiusdem iurato notario m. p. [Pecsét ] Kiss Szent Miklós (Őrszentmiklós) Fennállt a törökvilág utolsó idejében. A visszafoglaló háborúban bekövetkezett pusztulás után 1690-ben ismét lakott, de a Rákóczi-szabadságharc során egy időre újból pusztává lesz. 1715-ben 13 jobbágy és 4 zsellér lakja az összeírás szerint. 1720-ban 25 jobbágy, akik közül 18-nak van szántóföldje (egyre-egyre átlag 9,8 p. mérőnyi jut), 24-nek rétje, 17-nek szőleje; legelőjük van elég. A 2 nyomásban művelt föld az elvetett magot közepes évben háromszorosan adta vissza. 1728-ban 19 jobbágyot, 13 zsellért és 2 mesterembert vesznek itt jegyzékbe; az 1 háztartásra eső szántóföld-átlag 8,4 p. mérő vetőmag befogadására való. Az 1760-i adóösszeírás lélekszámban igen nehézkes fejlődésről tanúskodik: (a 2 bíró említésén kívül) csupán 5 taksafizetőről (1 mészáros, 1 kovács, 2 molnár, 1 kocsmáros), 27 jobbágyról, 8 zsellérről ad hírt, adótárgyaik azonban számottevők: 75 igásökör, 73 hámos ló, 53 fejős- és 11 meddő tehén, 35 gulyamarha, 2 méneses ló, 258 fejős juh, 36 sertés, 45 köpű méh; őszi gabona 956, árpa 208, zab 323 mérő, bor 242 akó. 1 jobbágygazdaságra ekkor 2,8 igásökröt, illetőleg 5,3 vonójószágot lehetett átlagosan számítani, valamennyi családfő átlagában pedig 7,1 számosállatot és 23,9 p. mérő kenyérgabonát. — Földesura: gr. Grassalkovich Antal kamaraelnök. 1. Már lehet 45 esztendeje, hogy a mostani mélt. uraság kezdvén ezen hellységnek valamelly részit bírni, üdő jártával az egész hellységet is magáévá tette; és sem mostani mélt. uraság birtoka alatt, sem pediglen az előtt való uraink alatt semminemű urbáriumunk nem volt. 2. Hajdant, elöbbeni földes urainknak üdéjében közönségessen az egész helly ség ünkt ül 45 ft-okat adóul fizettünk ; annak utánna mostani mélt. uraság kezére jutván, aláb irtt adókat meg egyezés formán ekkoráig illy képpen fizettük: 3. 120 ft-okat census képpen adunk, melly censusunkbul ez előtt mindegy eöt vagy hat