Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - a) Cserhát-vidék
der Massen 2-mahl ; zu Haus aber 6 Tag Robott zu verrichten mit der ley Führen schuldig seind. Die Tag aus der Orth [!] 59 werden nicht gerechnet, weiden diese weithere Führen nur so oft, als gesagt ist, werden verrietet. In Hey-machen aber muß ein jeder 5 Tag arbeithen. 7. Weder von Früchten, noch von Weingarten geben Zehnt, das ist kein Zehentl, kein Neüntl, weder 7-tl, sie seindt von allen diesen befreit. [An] die Herschafft kein Beschancknüssen werden nicht geben, sondern eine Kuchsl Speisen, das ist ein Gantzer® 0 2 Hener, 1/2 Bauer und Beisitze zu ein Hene geben jährlich. 8. Keine lehre Heiser haben sie nicht. 9. Sein frey und nicht unterbunden. Johannes Meyer Richter von Iklatt + Johann Conrad Eisbrand Notarie [Pecsét ] Coram me Michaële Mágocsi processuali ordinario iudice nob. m.p. Coram me Michaële Kostyán iurato assessore m. p. &l [Pecsét ] Aszód 1683-ban lakott hely. A visszafoglaló hadjáratok során elpusztul. 1689-ben újra népes, de a Rákóczi-szabadságharc folyamán egy időre újból pusztává lesz. Curialis helység lévén, 1715. és 1720. évi összeírása hiányzik. 1728-ban 29 jobbágy-, 13 zsellér-, 8 hazátlan zsellér- és 2 mesterember-lakosát tartják számon; 1 háztartásra az adatok szerint átlag csak 4,6 p. mérő szántóföld jutott, rétből semmi. Számottevő a gyarapodás a továbbiakban: 1760-ban már a 3 elüljárón és 3 cigányon kívül 17 taksafizetőt — köztük 2 kovácsot, 1 molnárt, 1 mészárost, 1 kocsmárost, 1 sörfőzőt, 1 pálinkafőzést bérlő zsidót (kinek házában további 27 különféle rendű és helyzetű zsidó található), 3 szabót, 1 süvegest, 2 szűcsöt, 4 csizmadiát, 1 libertinust — írnak össze, továbbá 73 jobbágyot és 5 zsellért; birtokukban található: 108 igásökör, 98 hámos ló (ezekből 6, illetőleg 1 „uzsorás"), 112 fejős- és 4 meddő tehén, 62 gulyamarha, 6 ménesesió, 245 fejős juh, 73 sertés, 7 köpű méh, 1226 mérő őszi gabona, 390 mérő árpa, 194 mérő zab, 121 akó bor, 14 pálinkaégető üst. Átlagban 1 jobbágygazdaságra 1,5 igásökröt, illetőleg 2,5 vonójószágot, általában 1 családfőre 3,5 számosállatot és 10,0 p. mérő kenyérgabonát lehetett számítani. — 1768-ban mezőváros, földesura a Podmaniczky család. 1. írásban foglaltt urbáriuma városunknak nincsen, s meg szálétástúl fogvást hogy valaha urbáriuma lett volna, nem emléttyük. 2. Jobbágyi adóinkat és szolgálatinkat emlékezetünkre bé vett szokás szerint, többnyire sor után és mindenikének ereihez szabott el osztás mellett az uraságunknak mindenkoron tettük és most is a szerénd teszszük. Vagyon ugyan de anno 1716. akkori földes urainktól némünémű adóink és jobbágyi kötelességeink eránt contractusunk, de azon contractus mikor és mi móddal meg változott, nem emléttyük. Ezért is (mint föllyebb mondottuk) egyedül bé vett szokás szerint adózzunk és jobbágyi kötelességeinket végezzük. 3. Esztendőbeli census helyett közönségessen városunktúl füzetünk 92 ft-okat. Culinárékat esztendőd által adunk : egész helyessek tyúkot nr. 4, tojást nr. 20, ludat nr. 1 ; fél helyessek felénnyit; az fertályossok negyed részit culináréknak adgyák. Vajat közönségessen városunktúl adunk akót 1. És ebbül áll az egész pénzbéli és culinárékbúl való adónk. 59 Azaz: az odamenetel és visszajövetel. 60 Ti. Bauer. 61 A falusi bíró és jegyző keresztvonása, illetőleg aláírása alatt a vallomásokat kivevő járási szolgabíró és esküdt aláírása.
