Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - a) Cserhát-vidék
munkának alkalmatosságával 1 napot dolgozunk. — A többi jobbágyi robottokat föllül emiétett pénzel redimállyuk. Egyedül az désma gabonát, midőn eladattik, az contractussunk szerint robott képpen Dunára hordgyuk. A többi compossessor uraknak esztendő által határunkban lévő majorság szántóföldgyeiket minden szántásnak alkalmatosságával szánttyuk robottbúl, azokban teremni szokott gabonát mindazáltal részbül arattyuk, hordását pediglen robottbúl teszszük. Ezeken kivül szőlő-munkát teszünk, fát vágunk és azt udvaraikban itt helyben urainknak hordgyuk. Kaszállást, gyűitést, széna-hordást teszünk. — Pestre s más hellyekre urainknak forspontot adunk s egy szóval más egyébb némü munkákat is, mellyekre parancsoltatunk, véghez viszszük, ugy gyalogul, mint marhával. Mindezeknek azomban bizonyos napi számát nem tudgyuk, mivel ekkoráig robottánknak szabott napjai nem voltak, s ezen okbúl az menetel és viszsza jövetel az robottban nem számláltatott. 7. Helységünk curialis lévén, őszi és tavaszi gabonábúl, borbúi, báránybúi, méhbűl, kukoriczábúl, kenderbid ekkoráig heted désmát adtunk. S e szerént más helységek is ezen nemes Pest vármegyében, mellyek curialisok, a mennyire tudtunkra vagyon, az hetedet szokták adni. Adóinkat már föllül meg mondottuk. Ajándékul régi szokásbúi minden egész ház-helyes maga földes urának karácsony ünnepére 1 nyulat ád; azon kivül semminemű ajándékot sem pénzben, sem más termésekben nem adunk. 8. Helységünkben 15 puszta ház-helyünk vagyon, mellyeknek lakossai, edgy némellyek 40 esztendővel ezelőtt, némellyek pediglen 20 esztendővel az All-földtségre szökvén mentek, nevezetessen pedig Tiszántúl Csaba, Szarvas, Nyíregyháza helységekben, azoknak meg szálétása alkalmatosságával nagyobb szabadságnak kedvéért. És ezeknek fölgyeiket földes uraink ell szökéssektűl fogvást birják, más egyébb allodiális fölgyeik egész határban nem lévén. 9. Örökös jobbágyok vagyunk. Tóth-Györki helységnek fő bírája, Schrichovanetz Mattyás + Coram me Paulo Janovszky, eiusdem loci iurato notario m. p. [Pecsét ] Kiss Újfalu ( Váckisújfalu) A törökkor utolsó idejében puszta hely. 1701-ben bukkan föl először az adóösszeírásokban. 1715-ből 9 jobbágy-és 3 zsellér-lakosa ismeretes, 1720-ból 20 egyenlő birtokú jobbágy 18—18 p. mérő szántófölddel, mely 2 nyomásban művelve, az elvetett magot közepes esztendőben háromszorosan fizeti vissza, továbbá 3—3 kaszás réttel; a maguk legelője kevés, úgyhogy másutt is kell bérelniük; szőlőt ekkor kezdenek telepíteni. 1728ban 18 jobbágyot, 9 házas és 2 hazátlan zsellért írnak itt össze; egy-egy háztartásra nézve ekkor átlagosan 6,6 p. mérő szántófölddel lehetett számolni. A következő idő csekély fejlődést mutat: az 1760-i összeírás 2 bírón kívül 3 taksafizetőt (1 kovács, 1 molnár, 1 kocsmáros), 19 jobbágyot és 5 zsellért sorol el, a következő adótárgyakkal: 20 igásökör, 36 hámos ló, 37 fejőstehén, 12 gulyabeli marha, 1 méneses ló, 35 sertés, 15 köpű méh, 408 p. mérő őszi gabona, 153 mérő árpa, 147 mérő zab, 172 akó bor. Átlag 1 jobbágygazdaságra 1,1 igásökröt, illetőleg 2,8 vonóállatot, 1 családfőre 4,3 számosállatot és 15,1 p. mérő kenyérgabonát lehetett számítani. — Gr. Grassalkovich Antal, a Magyar Kamara elnöke gödöllői uradalmának tartozéka. 1. Már 22 esztendeje, hogy a mostani mélt. uraság által bír attatunk, az előtt mélt. gróf Kohári jobbágyi valánk ; soha urbáriumunk nem volt, sem contractussunk; most sincsen.
