Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - a) Cserhát-vidék
Ajándékul régi bé vett szokás szerint közönségessen helységünktííl esztendő által 2 bor jut földes uraságunknak adunk. Ezen kivül más egyébb ajándékokat sem pénzben, sem más termésekben nem adunk. 8. Eöt puszta ház-hely vagyon helységünkben. Ezek közül kettő 14 esztendőkkel ez előtt pusztultt el azon okból, hogy azoknak lakossaik marha döge és más fatalitások végett szegénységre juttván, az ház-hely után való terhek viselésére elégtelenek lettek; és ezen házhelyek azultától fogvást Vörös Gábor földes urunk által majorság-képpen birattatnak, minthogy ezen kivül is emiitett urunknak majorság földgyei nem voltak. Az három puszta ház hely tavaly és harmadával 13 pusztult ell azon okból, hogy földes uraink közül Dévényi Gábor és Kacziány János uraknak maguk szükségére majorság földgyük nem lévén, azon el pusztult ház-helyeknek földgyeit és appertinentiáikat is maguk majorságára fordétották. 9. Minnyájan örökös jobbágyok vagyunk. Csővári helységnek jő bírája, Hrkay Mártony 4Coram me Johanne Chovan, loci eiusdem iurato notario m. p. [ Pecsét ] Acsa A törökkor végén lakott hely. A felszabadító háború során elpusztul, de 1689-ben újra népes. 1715-ben 37 jobbágyot és 1 zsellért írtak itt össze, s együttvéve 2 nyomásban művelt 144 p. mérő szántóföldet, 16 mérőnyi irtványt, 22 kapás szőlőt; legelőnek szűkében voltak, a hegyekben-erdőkben kellett a jószágnak táplálékot keresnie; gabonából a vetőmag 2—-3-szorosának megfelelő termést reméltek. Curialis hely lévén, 1720-ban nem vették föl az összeírásba. 1728-ban már 55 jobbágyot, 16 zsellért, 2 mesterembert sorolnak itt elő; 1 háztartásra ekkor általában 9 p. mérő vetőmag alá való szántóföldet lehetett számítani. Lassúbb a fejlődés a következő időben: az 1760-i összeírás a következőket tünteti föl a 3 elüljáró megnevezésén kívül: 4 taksafizető (1 mészáros, 1 kovács, 1 molnár, 1 kocsmáros), továbbá 73 jobbágy és 8 zsellér, akik között 2 bognárt, 4 szabót és 2 csizmadiát vettek számba; 168 igásökör (ebből 2 „uzsorás"), 67 hámos ló, 106 fejősés 4 meddő tehén, 63 gulyabeli marha, 2 ménesbeli ló, 106 fejős juh, 35 sertés; őszi gabona, árpa és zab p. mérőben: 2088, 413, illetőleg 630, 183 akó bor, 7 pálinkafőzőüst. 1 jobbágygazdaságra átlag 2,3 igásökör, illetőleg 3,2 vonóállat jutott, 1 családfőre pedig 5,1 számosállat és 24,6 p. mérő kenyérgabona. — Földesúr: a Prónay család. 1. Emberi emlékezettűi fogvást helységünknek urbáriuma nem volt és most sincsen. 2. Haidant fele helységünknek mélt. gróff Koháry Istvány úr eő nagyságát illettvén, azon időben, signanter circa annum 1700. 44 akkori eő nagysága inspector aval, David Mihálylyal meg egyezvén, 100 ft adót felétűi helységünknek adtunk. Az másik felit helységünknek tek. Vay familia bírván, attól hogy kész pénzt adóztunk volna, nem tudgyuk, hanem mindennemű szükséges robot tákat parancsolattya szer ént titulált famíliának végzettünk. Mostani adóinkat, úgy nem külömben némi néma jobbágyi kötelességünket, minthogy 30 esztendőktül fogvást tek. Prónay familia alá juttván, semminemű contractusunk nem lévén, egyedül bé vett usus és szokás szer ént teszszük, mellyek is ezekbűi állók, úgymint: 3. Minden egész helyes ád esztendő által censusképpen 4 ft-okat, fél-helyes 2, seller, a kinek háza vagyon, 1 ft-ot 50 pénzt, a kinek pedig háza nincsen, 1 ft-ot. Culinárét egész helyes esztendő által ád tyúkot nr. 2, ludat 1, vajat iczét 1, tojást nr. 40; fél helyes felénnyit ; a seller pedig culinárékból semmit sem ád. Helyesen: harmadéve. Jelesül az 1700. év körül.
