Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - a) Cserhát-vidék
szántására egész helységünkbúi edgy eke kimenvén, áztat edgy napon föl szokta szántani, mellyben is termem' szokott kukoriczának kapállását, a midőnn minnyájan ki megyünk, az kertben szokott tenni 29 kapálással edgyütt edgy nap ell végezzük. Ezeken kivüll az udvar körül, kender szántás, vetés és nyüvettetés körül edgy-két órányi approlékos munkát teszünk, melly éknek is napi számát nem tudgyuk, mivel azon kivül is az Uly es aprólékos munkát 30 más, szántás és a féle nagyobb munkáktól ell szakasztattván szoktak tétettni. 7. Minthogy helységünk puszta voltt, és rész szerént az mélt. gróff Koháry birtoka alatt, rész szerint pediglen mostani földes uraságunk alatt szálétatott 31 , ekkoráigh tsak heted désmát őszi és tavaszi gabonából, kender bid, kukoriczábúl és bor búi szoktunk adni ; a szerénth más helyeken is tudtunkra, a hol puszták voltak, az désma szokott adattattni. Ajándékot semminémüt nem szoktunk adni földes-uraságunknak, sem pénzben, sem más termésben. Naturálékban való adónkat pedig már föllül elő számláltuk. 8. Helységünkben puszta ház helyek nincsenek, sőt földes-urunk alatt látszatossan ekkoráig gyarapodott helységünk, mivel a kiknek romladozott házaik voltak, azokat tek. földes uraságh önnön mag ha költtségeivel újonnan fel építetette, és arra tett költségeket ell engedvén, azokat soha sem pénzben, sem más képpen rajtunk meg nem vette. Sőt marhácskábúl is, midőnn dög avagy más patvar által meg fogyattkoztunk, minden pénz vagy interes nélkül három esztendőre segéltettünk, s az alatt, ha fatalitas 32 éri is az marhát, azt sem munkában, sem pénzben nem refundallyuk, hanem a micsoda statusban három esztendő múlva kezünknél találtatik, ollyképpen viszsza adgyuk. 9. Ekkoráigh örökös jobbágyoknak tartottuk magunkat. Conrad Naisz, Duka hellységhnek fő bírája + Coram me Andrea Palkovics, loci iurato notario m. p. [Pecsét ] Rátoth (Vácrátót) 1683-ban még lakott hely, de a felszabadító háborúban úgy elpusztul, hogy aztán csak a XV III. század közepén népesül be újra. Az 1760-i összeírás adatai: a 2 főből álló elüljáróságon kívül van 5 taksafizető (ebből 2 molnár, 3 kocsmáros), 26 jobbágy, 2 zsellér (köztük 1 takács), 88 igásökör, 52 hámos ló, 72 fejős- és 7 meddő tehén, 32 gulyabeli marha, 4 méneses ló, 145 fejős juh, 21 sertés, 1 köpű méh; termés p. mérőben, illetőleg akóban: kenyérgabona 876, árpa 256, zab 276, bor 251. 1 jobbágygazdaságra tehát átlag 3,4 igásökör, illetőleg 5,2 vonóállat, valamennyi családfő átlagában 8,3 számosállat és 28,3 p. mérő kenyérgabona jutott. — Földesúr: a Mágocsy és a Róth család. 1. Urbáriumok soha sem vált. 2. Ezen helységet bírják Róth és Mágocsy uraimék. Magocsy uram jobbágyinak soha sem vala contractusok. — Mi illeti Rooth uram jobbágyait, vallyak, hogy néhai Géczi Pál uramat, melynek jussát most Rooth Tamás uram bírja, volt igenis contractussok, és a mellet annak jobbágyai minden szántáson két napot szolgáltak, két napig nem külömben kaszáltak, áztat föl gyűjtötték, búzával együtt bé hordották; de ezen contractus nem sokáig tartott, meg változtatván munkájoknak rendit, amidőn és mire szüksége volt az uraságnak, áztat végbe vinni köteleztettek. 29 Ti. tenni szokott. 30 Helyesen: munkák. 31 Telepíttetett. 32 Csapás, szerencsétlenség.
