Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon

kiadott, a kézi vetés alá szükséges talajmunkákkal foglalkozó rendelete, amely szerint ,,a szántásra és vetésre nem fordíttatik elég figyelem . .. A keresztbe való szántást, boronálást és a hengeres vetést minden tisztségek, a fennálló Directionális rendelések ellenére, mivel egy kevés fáradságba kerül, egészen elmulasztják", holott az előírt talajelőkészítés betartásával ,,a föld porhanyóbb lesz, a mag mélyebb gyökeret ver, a hengerezés révén a mag lenyomatván, a föld felszínén el nem vész".

93 József nádor 80 000 holdas kisjenői uradalmában 1832-ben vezették be a kukoricatermesztésben a vetőekék használatát, majd hamarosan 2 db hohenheimi repcevetőgépet hozattak, darabját 120 forintért,

94 de a termőterület zömét itt is még kézzel vetették el. „A drága, igen mesterséges szerszám — írta Magda Pál — tsak nagy jószágokba, vagy kérkedő mutogatásra való. Azom19. Hohenheimi répa- és repcevetőgép 19. Hohenheimische Sämaschine für Rüben und Raps ban irtózni s idegenkedni egytől sem kell. Idővel mindenik megjobbíttatván, s egyszerűbbé tétetvén, közhasznúvá válhatik. Addig is ama bölts tanátsot kell ebben is követni: „Mindeneket megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok."

95 Bár a vetőgépszükséglet még minimális volt, 1835-ben már készítettek vetőgépet Magyarországon. A Károlyi-uradalom tótmegyeri műhelyében, 93 Uo. C. Birtokigazgatás VII. utasítások, 1126. cs. 1345, 1419. 94 Jószágismertetés III. A kisjenői uradalom. Pesth 1864. 133. kk. 95 Magda Pál i. m. 88.