Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon
egy kezdene hozzá ahhoz, a mitől nem annyira a költség miatt, mint azért irtódzik, mert — nem szokták". 67 Pethe Ferenc mindjárt ajánlotta is, hogy álljanak össze kis csoportok a gépeknek, szerszámoknak paraszti földeken történő kipróbálására. A géptársulás gondolatának korai jelentkezése ez a magyar paraszti mezőgazdálkodásban. A külföld naponta ostromolta a magyar mezőgazdaságot régebbi és új géptalálmányokkal, amelyek között tekintélyes helyet foglaltak el a vetőgépek. A gyárak nemcsak az eredeti gépeket gyártották, hanem azok modelljeit is árusították. A ,,kismásokat" szakoktatási intézmények, gazdasági és kereskedelmi egyesületek, ügynökségek bemutató raktárai számára gyártották. Részben ilyen modellanyagból jött létre a georgikoni tanintézet Museum Oeconomicum-nak nevezett gyűjteménye, amelynek több darabját őrzi ma is a fővárosban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, valamint a Balatoni Múzeum Keszthelyen. 1848-ban mintegy 500 darabból állt a Georgikon múzeuma, amelyben modelleken kívül sokféle-fajta eredeti gép és szerszám is volt, köztük ,,igen hasznavehető ekék, vető eszközök, széna metszők, sarlók" stb. 6R A bécsi udvari Burg-gépgyár 1820 körül kiadott árjegyzékében mezőgazdasági gépekből és gépmodellekből álló állandó kiállításának megtekintésére invitálta az érdeklődőket. 69 Az árjegyzék a vetőgépek hosszú sorát ajánlotta szállításra. A felsorolás fényt vet az akkori idők ausztriai vetőgép kereskedelmének Magyarország számára kínált választékára (az árak ezüst forintban): 13 soros kanalas vetőgép gabona és egyéb termények sorműveléséhez, négykerekű faállvánnyal, befogó szerkezettel. 70 ft (modellje 22 ft). A gép készült 4, 5, 6 láb széles vetőszerkezettel, 13, 16, 19 sorosan, kovácsolt vas kanalakkal. Több éve gyártják Burg Antal találmányát, egy kétsoros kukorica vetőgépet, amelynek 2 láb normál sortávolsága szűkebbre, szélesebbre állítható, ugyanígy a tőtávolság 4, 6, 10, 12 és több hüvelykre szabályozható. Ezzel a géppel egy időben, felváltva kukoricát és babot is lehetett vetni, de alkalmas volt répavetésre is. Ara 78 ft volt. modellje 30 ft, Burg találmányaként szerepelt az árjegyzékben egy mindenfajta termény, főleg azonban répa vetésére használható gép, amellyel a tőtávolságokat 9 hüvelyktől 2 lábig tudták változtatni. 80 ft volt az ára. Burg új gabonavetőgépe az ajánlat szerint egyszerű és olcsó, 90 ft volt az ára. 15 soros Ugazy-féle nagy gabonavetőgépet 160 forintért lehetett kapni Burgnál. Ugazy-féle vetőeke 40 ft. Fellenberg-féle 8 magcsöves lóherevetőgép, amely „szeles időben is egyformán vet", 40 ft, ugyanaz repcére, mákra, egyéb aprómagvakra, szórt vagy soros vetésre, 60 ft. Burg által javított 3 soros repcevető, amivel másfajta aprómagvakat is vetettek, 35 ft. Cook-féle vetőgép, 250 ft, modellje 100 ft. Gabona szórvavetőgép, fűmagvak vetésére is alkalmas, 17 láb vetőszélességgel, hoszszában szállítható. 180 ft. Kis mákvető, repce, murokrépa sorvetésére is használható, káposztaföldek szegélyének, gyümölcsösök közöttes területének bevetésére alkalmas, 24 ft. Thaer által javított ún. kínai vetőgép, 180 ft, modell 30 ft. Axster-féle vetőeke, 40 ft. 67 NG 1815. jan. 24. 59. (W OL, Festetics család keszthelyi ltára 2737. fasc. Gerics Pál jelentéséből. 60 Maschinen-Verzeichniss der K. K. Hof-Ackerwerkzeug- und Maschinenfabrik von Anton Burg & Sohn in Wien. Wien, é. n. (1820?) 3. 9. kk.