Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon

késző elmék mulattságára, vagy igazán kimondva: élesítésükre szolgáló eszközök ezek még most", egy-kettőre kivonta azokat a használatból, és „a Gabona hombárba tartogattya azoknak mutatóul, kikben a termő ész a mezeigazdaság tökélletesítésére valami ujjat vagy hoz a világra — vagy a már hozottat jobbítgattya".

59 A birtokosnak tehát voltak már saját termelő eszközei, de azok sok esetben, néhány balul kiütött próbálkozás után, nem vettek részt a termelésben, csak megterhelték azt a holt tőke tehetetlenségi nyomatékával. Az uradalmi példa hatott a földes parasztra is, elijesztette annak amúgyis nehezen ébredő érdeklődését az újfajta szerszámok, gépek iránt. A legnagyobb visszahúzó erő a még élő, de az allódium rendszerében már bomladozó feudális munkaszervezet volt. A majorsági gazdálkodás fejlettebb formáiban dolgozó jobbágy már nem a maga szerszámát koptatta az uraság terméséért, de hiába volt „mind a szép, tsinos és festett készület",, ami újfajta munkaeszközt az uraság a jobbágy kezére adott, az részben idegenkedett tőle, részben közömbös volt számára a szerszámmal bánás sok és szokatlan csínja-bínja. „Nálunk — írta Vedres István — a Földes Uraságok többnyire Jobbágyaikkal szokták földjeiket műveltetni, tehát azoknak kellene illyetén Ekéket tartani, és olly értelmeseknek lenni, hogy az abban eshető hibákat azonnal meg tudják orvosolni. . . Még most századik se tudja az ekét megigazítani, vagy tsak a vasat emberül reá vágni." Egyébként Vedres véleménye az volt, hogy a szemvető ekék Magyarországon, ahol ezer holdnál nagyobb területeket kell megművelni, nem használhatók, lassú munkát végeznek. Pethe szerint is a jó kézi vető paraszt „ha talán nem is fog ki akármelyik vetőmíven, még a Fellenberg Űrén is, legalább nem marad attól hátra vagy messze". Más vélemények szerint, ha a vetőgép elterjed, a gabona ára csökkenni fog, a termelő elveszíti hasznát, vagy elszoktatja az embereket a munkától, a földművelő ellustul, ami visszaesést fog okozni a termelésben és veszélyeztetni fogja annak hasznát.

00 Voltak, akik kenyerüket féltették a gépek terjedésétől. Az Oekonomische Neuigkeiten feljegyzett egy 1818-ban, meg nem nevezett (valószínűleg Károlyi-) uradalomban a Vág-vidéken történt esetet, amikor az Ugazy-féle nagy és kisebb vetőgépekkel tett első próba után, látván, hogy azok kifogástalanul dolgoztak, az uradalom tisztikara este titokban összejött a kasznárlakban, ahol egyöntetűen úgy ítélték meg a helyzetet, hogy ha „ez a Sátán műszere, melljet tsak Belzebub tudott volna kigondolni, ebben az Uradalomban behozódna, nekik mind a hármójuknak éhen kellene meghalniuk". Ezért másnap rostaaljat öntöttek fel a vetőgépekbe, azzal töltötték 59 Vedres I. i. m. ü0 TGy 1818. VIII. 131.