Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon

not hajtó tapasztalatokból, hanem a rossz szántásból s a magnak haszontalan elboronálásából vette eredetét, A ki sorosan akar vetni, vessen igazán sorosan a Lucatello Semradorjávai, a Worlidge, Cook, Ducket vagy akárki szerszámjával, s kapáitassa a vetést szorgalmatosan, mint Tull, Batemann,

11 Stafford, Cloose, Yeld, Boote, Morley, Samson, Holland, Jones, Hake, Hinüber s több százan. Ha pedig magyar mezei gazda akar maradni, mely százszorta tanátsosabb, mint nem, szántson jó sűrűn és egyformán, s vesse el a magot parasztosan, jól, mellynek módját alább megtalálja." Ez után következik a kézzel szórva vetés technikájának mozdulatonként való leírása. Pethe nem volt egyedül ezzel a véleményével. 1814-ben a keszthelyi Georgikonban már 16-ik esztendeje oktatták a „mezei gazdaságról és a Jószágok Igazgatásiról való Intézetek" tudományát; ez volt az egyetlen tantárgy, amiből magyar nyelven vizsgáztak a hallgatók Rumy Károly György „gazdasági professzor", akkortájt országos tekintélyű elméleti és gyakorlati agrártudós előtt. Az exámennek a praktikánsok által megválaszolt vizsgatételei között az is ott volt, hogy „az ekkoráig feltalált vetőmívek hibások és alkalmatlanok", és az is, hogy „a vetnivalónak sokféle tsávázása haszontalan és ártalmas".

12 Pedig ekkor már többféle vetőgéppel tettek kísérletet a georgikoni gazdaságban is. Az 1811. évi inventárium szerint a gazdaságban volt:

13 1 db „Indusi Vető Machina", amely 2 forint értékkel szerepelt a leltárban, 1 db „Petri Vető Machina" szintén 2 forint értékben, 1 db 10 forintra értékelt, nyilván valamilyen korszerűbb sorvetőgép. Az egyszerűbb szerszámok mellett 1 gyomláló eke, 1 töltögető eke, 1 „vasas négy lábú eke", 2 rétgyalu, 6 „vasas borona", 1 kultivátor, 1 szelelő rosta, 1 szecskavágó, 1 répaaprító szerepelt még a részletes leltárban. Ehhez képest a 3 vetőgép arra enged következtetni, hogy aránylag nagy figyelmet fordítottak a vetés gépesítésére akkor is, ha nem éppen jók voltak még a tapasztalataik. 1814. őszén tették kapás sorműveléssel az első kísérleteket: „a szántóföldeken, a próbaszakaszokon a 4-edik fél nyilasos szakaszt Tunisi búzával és Oláh bokros rossal (staudenkorn) ekekapamívelet (Drill-cultur) szerint bevetettük".

14 A következő május 20-án külföldi mezőgazdasági szakemberek tettek látogatást a Georgikonban, amikor Rumy professzor bejelentette, hogy kísérletképpen őszi és tavaszi búzát 11 Helyesen: Johann Beckmann. 12 Keszthelyi Georgikon (gazdaságbeli Oskola vagy Szerzet). NG 1814. XIII. 193. 1! OL, Festetics keszthelyi ltár 2737. fasc. „A Georgikoni Ingó Jószágoknak Inventáriuma, 1811. No. 1. XXVIII. Majorbéli eszközök." 14 A keszthelyi Georgikonban . .. előfordult mezei munkák előadása. NG 1815. febr. 14. 97.