Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

zetet emberi erővel tolták. Sikeresen és nagyban is kipróbálták, írta a Magazin, de érdeklődők közelebbi felvilágosítást csak bizonyos összeg beküldése ellenében kaphattak. 4. Kísérletek Tull módszerének és vetőgépének fejlesztésére Hogy Tull módszere és vetőgépe gyakorlatban főleg csak Angliában, ott is lassan terjedt el, annak több oka volt. Egyik az, hogy az újnak, a fejlődésnek minden időben meg kellett küzdenie a hagyományos, a megszokott visszahúzó erejével. Európában még nem volt elég tapasztalat, így könnyen kaptak hitelt az újat ellenző vélemények. Szóban, írásban mindenfelé hadat üzentek a vetőgépre és lókapára alapított sorművelésnek. Az egyik ellenérv az volt, hogy a módszer csak gazdag földesurak hasznát növeli, akiknek jó földjeik, a gépek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez megfelelő anyagi erejük van, míg „a szegényebb földművelőnek alapos okokból távol kell tartania magát ezektől a gépektől".

59 Másik és talán fő oka volt a vonakodásnak, hogy a sorműveléssel járó munkatöbbletet, a vetés előtti alapos talajművelést, főleg pedig a tenyészidő alatti többszöri kapálást csak kevesen végezték el olyan gondossággal, mint ahogyan az Tull és mások kísérleteinél történt. Ennek következtében a termésnövekedést illető, többnyire az indokoltnál felfokozottabb várakozás reakciójaként, egyesek az alkalmazott eszközök és módszerek javítására, a hiányosságok pótlására tettek új meg új próbálkozásokat, legtöbben azonban csalódottan abbahagyták a kísérletezést. Hozzájárult a csalódásokhoz Túlinak és követőinek az a felfogása, hogy a gyakori megmunkálás feleslegessé teszi a termőföld trágyázását, mert — mint mondták — a kapával fellazított talaj „elegendő tápláló részecskét vonz magához a levegőből ahhoz, hogy a termesztendő gabonafélét állandóan táplálni tudja".

60 Az egyoldalú gabonatermesztés hívei sem mind adtak hitelt ennek az elméletnek. Hátráltatta Tull módszerének szélesebbkörű elterjedését a megbízható üzemi adatok hiánya is. Tull a kísérletek tömegét jegyezte fel, de költségszámítás ezekben az adatokban nem található. Tull elgondolásainak technikai továbbfejlesztői és módszerének termékeny propagálói, Du Hamel és Chateauvieux ismételten feltámasztották az érdeklődést a gépi sor vetés és kapás művelés iránt, ez azonban jelentősebb mértékben továbbra is csak Angliában terjedt el. Thaer szerint ennek oka „a munka ráfordítás és költség adatok szerfelett pontatlan" volta. Mélyrehatóbb ok.is volt: Angliában megkezdődött a magasabb kultúrájú szántóföldi termelés kialakulása. Tull javított módszerében is helyet kapott a trágyázás, és kezdték váltani a termesztett növényeket, amiből kiugró 59 Krünitz i. m. 129. k. 499. 00 A. Thaer: Einleitung I. 483.