Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében
Az egész ország vetőgépállományának a területnagyság szerinti birtokkategóriák között való megoszlását tünteti fel a következő táblázat. Gazdaságok Vetögépek száma nagysága száma szántó szórva sorba kukorica egyéb összes k. h. száma k. h. vető vető vető vető összes 0— 5 1 042 520 1 019 440 616 2 459 236 217 3 528 5— 10 198 645 1 137 146 1 025 7 213 293 116 8 647 10— 20 160 339 1 819 072 2 902 23 955 629 256 27 742 2ü— 50 86 464 1 996 712 3 872 32 495 933 293 37 593 50— 100 16 327 739 943 1 250 9 022 475 92 10 839 100— 200 5 866 415 851 475 3 322 345 70 4 212 200— 500 3 878 534 755 430 3 065 404 144 4 043 500—1000 1 612 552 311 368 2 652 484 165 3 669 1000— 1 517 1 547 744 776 6 269 1352 477 8 874 összesen : 1 517 168 9 702 974 11 711 90 452 5151 1830 109 147 Földrajzi megoszlás szerint az ország összes vetőgépeinek 41,5%-a volt 1935-ben a Dunántúlon, 48,5%-a az Alföldön és 10%-a az északi megyékben. (Ez nagyjában megfelelt a szántóföldek megoszlásának, mert a Dunántúl 37,5, az Alföld 49,9, az északi megyék 12,6%-ban 'Osztoztak az ország szántóterületében.) A szántóterülethez arányított vetőgépsűrűség legnagyobb volt Dunántúlon, ahol 80,9 k. holdra, az Alföldön 92,2, az északi vidéken 110,3 holdra jutott egy vetőgép. A vetőgépsűrűségen kívül a sorbaés szórvavetőgépek egymáshoz való aránya is jellemzője a gépesítés intenzitásának. A sorbavetőgépekhez viszonyítva a szórvavetőgépek aránya legkisebb volt a belterjesebben gazdálkodó Dunántúlon, 9,9%, az Alföldön már 14,8%, az északi megyékben pedig 17,2% volt a szórvavetőgép előfordulása. A különféle vetőgépfajtáknak az 1935. évi számlálás adataiból összeállított, birtok-kategóriák szerinti elosztását az ország egyes vidékeire vonatkozóan a következő oldalon közölt táblázat tartalmazza. A táblázatból megállapítható, hogy a szántóterülethez viszonyított maximális vetőgépellátottság Sopron, Győr, Vas megyékben volt található. A Dunántúlon csak Zala és Somogy megyékben jutott 100 k. holdnál nagyobb szántóterület-átlag egy vetőgépre. Az országnak vetőgépekkel legritkábban ellátott vidéke Szabolcs-Szatmár volt. Általában a vetőgépsűrűségnek a szántóterülethez viszonyított adatai meglehetősen szélsőséges határok között mozogtak Magyarországon: a Sopron megyei 47,8 holdtól a Szabolcs-szatmári 170,3 holdig közel 350%-os skála jelezte a szélső értékeket. A vetőgépsürűség számhatárainak ez az erős divergenciája nem
