Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében
helyett lapátos rendszerű fészekberakóval, a kísérlet meddő volt, a pontos keresztirányú csatlakozást csak a sodronyos rendszer biztosította. Kühne javasolta, hogy hozassanak meg a legjobb amerikai fészekbevető típusokból 2—2 példányt újbóli próbára, azután lehet ,,a tapasztalatok alapján viszonyainkra konstruálni ilyen gépet". Az amerikaiak 100—130 cm sortávolságú vetéshez kétsoros gépeket használtak, Magyarországon 3—4 sorosra kellene átszerkeszteni az itteni kisebb sortávolságnak megfelelően. 52 A drótvezérléses Senior a vetőgép-üzlet legkedvezőbb körülményei között jelent meg Magyarországon. 1907. tavaszán a debreceni mezőgazdasági akadémia gazdaságában próbálták ki a McCormick-féle amerikai drótvezérlésű négyzetes kukoricavetőgépet, amely pár évvel korábban Senior néven került forgalomba, és Budapesten, a gyár Alkotmány utcai főraktárában 400 koronáért volt kapható. Debrecenben egy munkás napi 6—8 k. holdat vetett el az új géppel pontos négyzetkötésű fészkekben. 53 A Senior azonban a sikeres debreceni próba után is lassan terjedt Magyarországon. Kossuthfalván (Bács m.) az Ungár-birtokon már 1907. tavaszán 7 Senior vetette 600 holdon a kukoricát, gépenként egy emberrel és két lóval napi 10—12 holdat. A vetés, a kelés jó volt. A vukovári Etz grófi uradalomban 1907- ben 12 Senior állt munkába, 5*/ 2 hold átlagos napi teljesítménnyel. 1908- ban a chicagói gyár budapesti prospektusa 15 magyarországi uradalmat sorolt fel, amelyekben Senior vetőgépek dolgoztak. 54 Hogy a Senior az agrotechnikai szükségesség ellenére sem elég gyorsan terjedt Magyarországon, annak egyik oka „a sokaknak komplikáltnak látszó, de alapjában véve végtelen egyszerű szerkezet" volt. A gép két vetődoboza két fészeksort vetett egyszerre, 60, 70 vagy 80 cm sortávolságra. A fészkek egymástól való távolságát a 400 m hosszú, a tábla szélén kifeszített vezérlő dróthuzal csomózása szabta meg. Ezek a csomók nyitották meg menet közben a két vetődoboz maghullató szelepeit. A járókerekek nyomótalpai vetés után a fészkeket betakarták. A vetésnek ez a módja lehetővé tette a keresztben-hosszában való lókapa-művelést, ami fő szempont volt a kukorica vetéstechnikájának kialakításánál. A magadagoló szerkezet olyan volt, hogy változó mennyiségű, 2—3—4 szem magot lehetett egy-egy fészekbe letenni, ezzel megoldódott a ritkítás műveletének kiiktatása. A Senior több típusban jelent meg. A 2. sz. típus négyféle sortávolságra és sorvetésre is átállítható volt. A 3. sz. típus kisgazdaságok számára készült, egyszerűbb szerkezettel, vetőlánc nélkül, magadagoló szerkezet helyett cserélhető vetőtárcsái biztosították a két-, három- vagy négyszemes fészkenként! vetést. 55 52 OL IV. Kühne VI. külf. lev. 3. cs. 1906. dec. 19. 53 Feleletek. K 1907. máj. 15. — Uo. márc. 9. 5 '' Sporzon P.: A „Senior" tengeri vetőgép. K 1908. márc. 21. 53 Magyarországi Nemzetközi Aratógép Társaság, Budapest: McCormick tengeriültető gépek. Bpest é. n. (1913).
