Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

6. Tull vetőgépe kapás sorműveléshez 6. Zweireihige Tullsche Sämaschine aztán kézi kapával vagy tolókapával (Brustschaufel) műveltek meg, miután a sorművelés azt megkönnyítette, kétszer is. A kézi sorművelés még a XVIII. század végén is megtalálható volt Angliában. Elterjedtségét nemcsak az magyarázza, hogy a vetést gyermekmunkásokkal olcsón lehetett elvégeztetni, hanem a munkabér megtakarítás kétszeresét jelentette a vetőmag szükséglet csökkenése.

42 A szinte kerti művelésű szántóföldön a terméseredmények messze meghaladták az egyébként szokásos átlagokat. A művelésnek ez a módja, a nagyobb üzemi munkához szükséges szerszámok hiányában csak a termesztés kisebb keretei között volt lehetséges. Először főként gabonaneműek, majd répa, vöröshere, később borsó, bab sorművelése volt szokásban, leginkább kisparaszti keretek között. A jó eredmények, a magasabb haszon, a művelés szerszámainak fejlődése arra indította a gazdákat, hogy nagyobb méretekben is kísérletezzenek a sorműveléssel. Legismertebbek e téren Jethro Tull, tekintélyes angol mezőgazda eredményei. Tull — ellentétben sok korabeli és későbbi for42 C. Niebuhr: Beschreibung von Arabien. Kopenhagen 1772. A német természetbúvár utazó (idézi Krünitz i. m. 129. k. 643.) Arábiában látott 8—10 hüvelyk magas, sorba vetett gabonát kapálni ökrökkel, amelyek úgy voltak betanítva, hogy nem tettek kárt a gabonában. A Communications of the Board of Agriculture (1820.) szerint a sorművelés Keleten nagymértékben szokásos volt Perzsia, Japán, Kína mezőgazdaságában, főleg pedig Bengáliában, tehát azokon a területeken, ahol a vetőgép is őshonos volt.