Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében
íorintért volt kapható. 34 1910-ben „majdnem minden gyárosnak van már olyan sorvetője, melyre lóhereszórót is föl lehet csatolni aképen, hogy a gép a védőnövényt sorba, a herét pedig szórva veti" — írta a Köztelek 35 —, de ezek munkája még távolról sem volt kifogástalan, mert a csoroszlya mögé hullott lóheremagvak mélyebbre kerültek, mint a többi, a vetés egyenetlen lett. Kísérleteket folytattak a védőnövény és a lóheremag egyazon magládából vetésével, de a kísérlet csak kitűnően megmunkált földön hozott jó eredményt. Ez természetes, hiszen a magvak rögös talajon fajsúlyuk szerint rázódtak el a közös magládában, és kihullásuk sorrendje is ehhez igazodott. A kassai mezőgazdasági akadémia 1910. tavaszán jó eredménnyel kísérletezett Horváth Elemér megyei főjegyző, ottani birtokos találmányával, amely a rendes sorvetőgép alá helyezett szórvavetőből szórta a heremagot a védőnövény két-két sora közé. A sorvetőgép szekrénye mögé szerelt szórvavetővel is megoldották a lóhere sorközi vetését : a losonci gépgyárban készült „Losonczi" lóhereszóró szekrény 13—23 soros, a Rekord 12—22 soros vetőgépekhez volt alkalmazható, nagyság szerint 40—85 koronás áron. Ugyanez a gyár készítette 1914-ben a tolóhengeres vetőszerkezetű, kereszttengelyen szállítható, 3—3 3 /4 m széles Rekord szórvavetőgépeket minlenféle mag vetésére. 36 A herefélék vetésére kézi vetőgépeket is használtak, főleg az erdélyi székely falvak lejtős, dombos határában, ahol sorvetőgépet járatni nem lehetett. Az első világháború idején leginkább asszonyok vetettek puttonyos kézi vetőszerkezetekkel, amelyek ugyancsak a losonci gyárból kerültek ki, Suschitzky mérnök elgondolása szerint. Ezzel a szerkezettel sokfelé árpát, zabot is vetettek. 37 Volt a századfordulón egy hasonló, mellre akasztható, kézi kerékkel hajtott, Austria nevű vetőszerkezet, ez magyar találmány volt, a brucki Camerdiener-gépgyárban készítették. Kb. 10 m sugarú körben szórta a magot, így egy ember — a gyár levele szerint — naponta 8—10 holdat „játszva" elvetett vele. „A nagyszerű teljesítményű" kézi vetőgéppel lóherén kívül egyéb magvakat is vetettek, kukoricát is. A gyár el akarta adni a gép magyarországi gyártási jogát a Kühne-gépgyárnak. A szerkezet előállítási költsége, mint az üzleti tárgyalások során rögzítették, 12—16 korona körül mozgott, eladási ára 50 korona volt. 38 Az amerikai Cahon-féle nyakba akasztható, centrifugái-kerekes kézi vetőgéphez volt hasonló Magyarországon Szávosz Emil találmánya, amely kerék35 Beschreibung und Preise . . . landwirtschaftlicher Maschinen .. . Clayton, Shuttleworth & Co. Wien 1865. 63. :i:> Varga K.: Lóherevetés új sorvetőgéppel. K 1910. szept. 24. 36 A MÄV Gépgyár 1914. évi árjegyzéke. Bpest é. n. 274. kk. 37 Dorner B.: A puttonyos kézi vetőgép. MSZ 1914. 3. füz. 106. 38 OL IV. Kühne VI. Külf. levelezés 1897—1910. rendezetlen. A gyárnak Bruck a. d. Mur 1902. szept. 24. levele.
